Miért nem bír senki se őszinte és egyenes lenni?

Szoktam társkeresőzni (beszólásokat nem kérek, kösz!) és már nem egyszer találkoztam más emberekkel. Ahogy másoknak is (elmondásuk szerint) úgy nekem is fontos az őszinteség, a saját vélemény elmondása, még ha nem is jó a vélemény.

Ha valakinek nem jövök be az miért nem bírja megmondani? Mert könnyű mondogatni hogy "majd beszélünk msn-en" "jó volt veled beszélgetni, majd megismételjük" stb., erre azon kapom magam, hogy lekoptattak.

Miért nem lehet egyenesen, normálisan megmondani hogy "bocsi nem jössz be hagyjuk" stb?

Én eddig mindíg megmondtam ha valaki nekem nem tetszett, és az illető is mondta hogy fő az őszinteség (akinek ezt mondtam hogy nem tetszett).

Mi értelme van hazudozni ily módon, ha úgyis kiderül? Mert könyörgöm, nem utálok semmit se jobban, minthogy hülyének néz valaki hogy "jaj beszélünk msn-en mihelyst hazaértünk" persze sehol senki, és rég letörölt.

Több ilyen ember volt már, sőt szinte csak ilyenek voltak eddig.

pedig szerintem (és o.társak, rokonok szerint is) nem vagyok csúnya. Szemüveges vagyok az igaz, bár én sem szeretem a szemüvegem.

Kicsit zárkózottabb vagyok, vagyis nem vagyok az a nagydumás bulizós, mint oly sokan, de hát nem vagyunk egyformák.

Mind1, a kérdés : Miért nem lehet legalább egy hangyapucányit őszintének lenni, hogy legalább akkor ne várogassam pl telefonon vagy msn-en stb?

Mert ha én nem lennék őszinte, akkor én lennék a bunkó meg a hazudozó...(hozzáteszem az őszinteség itt nem azt jelenti hogy ami a szívén az a száján érzelem nélkül, hanem azt hogy ilyen alap dolgot azért el kellene mondani, hogy bejön-e vki vagy sem)

Miért van ez?:/

(bocsánat, nem hisztizek, csak egyszerűen értetlenül állok a téma előtt...és ha megkérdezem hogy bejövök? akkor: "igen persze ez nem kérdés".....na persze)

18/L