Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
21 éves vagyok de még nem volt barátnőm, próbálok ismerkedni de semmi, ennyire rossz pasi lennék?
Nagyon nehezen kezdem rávenni magam hogy én is tudok értékes lenni és valakinek én is tetszhetek. Mindenki azt mondja ismerkedjek, hát én próbálok is de valamiért még se jön össze semmi. Legtöbbször ha valakivel sikerül pl fősulin beszélgetnem akkor is azt veszem észre hogy nem érdeklem őket és olyan passzívak hogy hamar úgy érzem jobb odébb állni. Van hogy másnap már nem is köszönnek. Ha jól elbeszélgetek valakivel akkor az a lány vagy foglalt vagy más pasit nézett ki magának.
Állítólag van beszélőkém, és egyesek szerint intelligens is vagyok, egy még kisebb réteg még viccesnek is tart.
Azt tudom hogy külsőre nem vagyok ideális pasi, kicsit mackós vagyok. Sokan mondják hogy sok lánynak bejön, még se találok ilyet, tényleg ennyire taszító lennék?
Pedig már nagyon vágyom a szeretetre szerelemre. Valaki aki férfiként tudna rám tekinteni. Még csak nagy elvárásaim sincsenek szerintem pedig.
Csak az a baj hogy ahogy beállítasz az nem igaz rám, nincs sok önbizalmam, és tényleg vannak kétségeim a külsőmmel kapcsolatban. De azért nem úgy megyek oda a csajhoz hogy már azzal nyitok hogy "tuti hogy nem akarsz összejönni velem, na szia"
Sokak szerint jó dumám van, ha más nem az igaz hogy nehéz lelőni ha egyszer elkezdek beszélni
Én nekem ez a túlzott önbizalom csak a lázadót hozza ki belőlem :D
Nem is mondtam egy szóval sem ilyet... Annyit mondtam, hogy nem "meg kell próbálni elhinni, hogy értékes vagy", vagy nem "meg kell próbálni elhinni, hogy valakinek kellesz te is", hanem TUDNI kell. Amíg nem tudod magadról, hogy te is egy értékes ember vagy és egyszer neked is eljön az időd, addig nincs miről beszélni.
Azt hiszem nem mondtam sehol, hogy biztos egy magadba fordult, önmarcangolós, kocka személyiség vagy, akivel két értelmes szót nem lehet váltani, egyszerűen csak annyit mondtam, hogy nem kell elkeseredni, meg olyanokon agyalni, hogy mi lesz pár év múlva, mert nem vezet sehova, ellentétben, ha pozitívan próbálsz gondolkozni, elfogadod, hogy legalább annyira értékes vagy mint bárki más, akkor az önbizalmadnak egy olyan oldalát építed fel, vagy akár ismered meg, amiről nem is tudtad hogy van...
De hogy egyszerűbben mondjam, akkor nem önbizalmat kell fejleszteni hanem önbecsülést... :)
Nehéz ezt megmagyarázni, nem is jártatom tovább a szám (ujjaim), a lényeg hogy éld az életet, légy totálisan nyitott a világra, de ne görcsölj rá a témára...
Én elfogadtam hogy olyan vagyok amilyen, és ebbe az is beletartozik hogy próbálok politikailag semlegesen fogalmazni, nem mondom hogy tudom hanem hogy talán tudom. Ez nem az önbecsülésem/önbizalmam hiányából fakad. Én így nőttem fel, nem dicsekszem, amiről le kell szoknom az az önmarcangolás, és ezen az úton vagyok. De ha megmondod mit kéne elérnem az nekem úgy jön le tudat alatt hogy "na nem, majd én tudom hogy mit csinálok" Ilyen vagyok és kész
Örülök hogy te ilyen "szintre" jutottál magaddal kapcsolatban, de ettől még nem feltétlen foglak követni. Kiragadom ami érték és azt felhasználom a többit megtarthatod :P :D
Pusztán jelenleg nem értem hogy mi a baja a csajoknak, szerintem most egész jól csinálom ezt az ismerkedést még se akar a dolog 1-ről a 2-re haladni. Nekem most ez hiányzik az életemből, attól még hogy nem szeretnék várni még kénytelen leszek. Ez olyan amit nem tudok sürgetni, végig kell várnom lesz ami lesz. Ha közben párszor morogni fogok hogy miért nem tartok már ott az miért zavar? :P
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!