Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért nem tudok lejjebb adni az elvárásaimból?
Vannak bizonyos elvárásaim a férfiakkal szemben, amikből képtelen vagyok engedni. Úgy is mondhatnám, hogy elképzeltem magamnak a tökéletes férfit és hiába tudom, hogy az életben nem fogok ilyet találni, akkor sem tudok lejjebb adni belőle. Most ez lehet hülyén hangzik, de úgy érzem akkor saját magamat hazudtolnám meg.
Mindenféle elvárásra gondolok ez alatt, külső is belső is. Aki külsőre megfelelne az elvárásaimnak az belsőre nem olyan, aki meg belsőre olyan amilyet keresek az a megjelenésében marad el az elvárásaimtól.
Tudom, hogy így soha nem lesz senkim, és előbb utóbb lejjebb kell adnom. De úgy érzem még nem megy, képtelen vagyok rá. Miért van ez?
*90
bocsi:)
A mesebeli herceg és a nagy Ő nem létezik...
Gyere vissza közénk és felejtsd el a meséket...
Nézz körül, nyisd ki a szemedet és látni fogod, hogy vége az álomnak és Te is csak egy vagy közülünk...
Vagy várd a lovagot aki külső és belső jegyekre egyaránt megfelel, miközben a fiatalságodat vesztegeted...És előbb-utóbb összetéveszted az álmaidat a valósággal...
Butaság! Igenis meg kell lennie az ideállnak! Az egy teljesen jó támpont egy ember életében... Én is elég kritikus vagyok. Röstellem nagyon magam érte, de 100lányból 98-al még pénzért sem feküdnék le nem hogy járni velük ... :/
Szóval elvárásoknak igen is kell lenni! Legalább lesz miből alább adni , ha másra nem is jók... Nekem nincs kifejezett női ideálom, szóval nem keresek egy bizonyos alkatú, külsejű leányt, csak ritkán keltik fel komolyabban az érdeklődésemet a nők... De ez szerintem nem rossz. Vagyis! Csak abban az esetben kellemetlen, ha túl magasak az elvárásaid MAGADHOZ képest. Viszont, ha egy tízes skálán magadhoz mérten keresel párt, akkor abba semmi kivetni való nincs szerintem. De ismétlem, nagyon röstellem, hogy ilyen fejletlen a lelkem, hogy egy előnytelen külsejű lánnyal nem tudnék mit kezdeni... Ettől függetlenül egy modellt is elküldök mindenfele és találok rajta számtalan kivetnivalót avagy egy átlagos külsejű lányba is meg tudom találni a számomra "tökéleteset" szerelem nélkül. Aztán ezután jönnek a belső tulajdonságok.
Viszont az eddigi tapasztalatim szerint, inkább azokba estem bele akik először nem is a külsejükkel fogtak meg, hanem egy két beszélgetés alkalmával. Aztán volt olyan is ,hogy szégyelltem magam egy lány mellett akit nagyon szerettem pedig, de a külsejével nem tudtam megbarátkozni! Sajnos én egy elkényeztetett, nárcisztikus ember vagyok. És ezzel nem vagyok egyedül úgy látom.
Nem vagy egyedül. De ezek szerint én se:)
Nem mondanám, hogy magamhoz képest magasak az elvárásaim. Nem tartom magam nagyon jó csajnak. Sőt sokáig nem is voltam magammal elégedett. De mostanra eljutottam addig, hogy megtanultam meglátni magamban a jó dolgokat, és jól érezni magam a saját bőrömben. Nem gondolom, hogy olyan lenne az ideálom aki soha nem állna szóba olyan lánnyal mint én. Tehát nem azzal van a gond, hogy magamhoz képest magasra tettem a lécet. Inkább az amit te is mondtál, hogy hiába mondják rengetegen hogy a belső az ami igazán számít, én nem tudnék olyannal lenni aki belsőre megfelel de külsőre nem.
Nagyon ritka az olyan pasi aki olyan külsővel és egyben olyan belső értékekkel rendelkezik mint amit én szeretnék. Önmagában nem ritka egyik sem. Van olyan pasi aki külsőre oké lenne, és olyan is aki belső tulajdonságaiban megfelelne. De olyat még nem találtam akiben a kettő egyszerre van meg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!