Lányok! Nálatok is van olyan, amikor nektek kell "fiúzni"?

En eddog 3 pasival éreztettem hogyvtetszik es nyiltan bókoltam mindketto helybol nézett vmi csicska lábtörlőnek. Csokkentem a szemükben egy szakadéknyit. Összetortem a csabitando hóditandó nő képét bennük akit fűznek akiert kuzdenej meg akarnak kapni.

Elment a kedvük a "vadászattol"

En azt tanultam nagyon óvatosnak kell lenni a biztatással bókokkal pasiknál, mert nem akarnak ők a "vad" lenni es tévesen lábtörlőnek hisznek csak ennyitol is..

*Ja de kollega ugyanez. Ha megdicsérem akkor hajlamos azt hinni azert dicserem mert en hülye vagyok és csak ő az agy meg aki ért valamihez.

Sok a hülye. Ill rengeteg..

Velem többször is. Én sem vagyok rászorulva, de nekem olyan pasi nem kell, aki meghódítandó díjként tekint rám, vagy emiatt ne lennék számára már vonzó, mert nem kell "levadászni", mint valami szarvast. Én egyfajta szűrőként is tekintettem erre, hogy ha emiatt valaki túl könnyűnek vagy nem eléggé csábítónak találna, akkor nem egymást keressük, mert akkor ő a férfi-női kapcsolatokra másképp tekint, mint én, eleve rám másképp tekint, mint ahogyan én azt elvárnám egy egyenrangú társkapcsolatban. Na meg én sem vagyok olyan típus, aki csak ülök a kis hercegnőtornyomban, aztán várom, hogy jöjjön a hős lovag és elvigyen a naplementébe. Én szeretem a magam életét úgy alakítani, ahogy nekem tetszik, és ennek része az is, hogy megszólítom a nekem tetsző pasit, hátha csak nem vett észre korábban. Nagyon jó időspóroló módszer is, megjegyzem, nem kellett még soha hónapokig azon emésztenem magam, hogy vajon kölcsönös-e az érdeklődés, ő vajon mit akar tőlem, akar-e egyáltalán bármit is?

Aztán ismerősi körben meg csodálkoznak, hogy amit szerettem volna elérni 30 éves koromig, az hogy-hogy nem, össze is jött. Nahát, hogy van ez..?