23 éves vagyok, de a 35 év alatti nők abszolút nem érdekelnek, illetve nem vagyok ez az egyéjszakás típus mi az oka?

Sosem érdekeltek a fiatal nők, mert szerintem éretlenek, abszolút megbízhatatlanok kapcsolat szinten, nincs egyéni véleményük

és egyszerűen nem is fognak meg kinézetre, amolyan “gyerek” arcuk van.

Az idősebb nők 36-50 mindig egyből felkeltik az érdeklődésem.

Jelenleg 1 éve együtt élek a párommal aki 50 éves. Nagyon jól megvagyunk és nagyon szeretem, szeretjük egymást…

Azt mondta, hogy velem szeretné leélni az életét, mert sosem bántak még vele ilyen jól, sosem szerették ennyire.

Minden nap vár haza, csinálja a kaját és előkészít mindent, holott nem is várom el, de nagyon hálás vagyok miatta neki, és igyekszem ezt rengetegszer kifejezni.

Viszont megszólalt a kérdőjel a fejemben, hogy mi van ha már nem lehet tőle gyermekem ( tőle szeretnék), és habár mindig mondja, hogy ha összejönne sosem vetetné el, mert nálam jobb apát nem tudna mondani, de már 3 éve nem volt vérzése…

Az utóbbi időben sokat mérgelődünk amiatt, mert neki rosszul esik ez a gyerek téma állandóan, amiért már nem biztos, hogy megtudja adni nekem, nekem pedig az esik rosszul, hogy mikor a családjával vagyunk túl gyakran esik szó a múltjáról, vagy a gyermekei múltjáról, esetleg a volt férjéről/ exeiről… ez nekem nyilván szar.

Viszont a lényeg;

A napokban megszólítottam egy lányt a vonaton (44 éves), szóba elegyedtünk, majd miután kiderült, hogy minden nap ugyanezzel a vonattal járok, mindig jön és beszélgetünk, egyre jobban ismerjük meg egymást kedd óta, holnap pedig elmegyünk meó után randizni (otthon azt adtam be, hogy túlóra).

Nagyon szeretem a jelenlegi párom, és lelkiismeretfurdalásom van, de nagyon szimpatikus a kishölgy is, meg akarom ismerni.

Nem vagyok az az egyéjszakás típus és már most érzem, hogy képes lennék beleszeretni,( bár még nem történt meg a randi, nem mondok ilyet), de a párom is nagyon szeretem, mit tegyek ebben a szituban?

A kollégáim azt mondják erre, hogy szerintük nem kéne így lekötelezni magam, fiatal vagyok még, de én meg nem tudok egyéjszakás lenni, nem is akarok őszintén.

Ha nagyon megkedvelem, akkor nyilván nekem szükségem van az együtt élésre, vele.

De a jelenlegi párommal sem akarok kibaszni, mert nagyon szeretem… mi a megoldás?