Ez mekkora probléma ma a 30 feletti férfiaknál?

Amikor megismerkedtem a férjemmel, 37 éves volt és a szüleivel élt. Felesleges lett volna külön mennie, mikor ott a nagy családi ház és így rengeteg pénzt tudott félretenni. Fél év együttlét után albérletbe mentünk, hogy kipróbáljuk milyen együtt élni, aztán vettünk egy házat és összeházasodtunk.

Egyáltalán nem életképtelen, takarít, mosogat, egyszerűbb ételeket elkészít, igaz ezt a mintát hozta otthonról mert az apukája is kiveszi a részét mindenből.

Nem kell egyből leírni azt aki a szüleivel él, mindenki megérdemel egy esélyt, ismerkedéskor úgyis hamar kiderül, hogy vérbeli mamahoteles vagy alkalmas-e önálló életre.

20-as te valahol nagy eltévedtél. Senki nem mondta, hogy nem akar tenni érte. Azt mondtam, hogy figyelembe véve a jövedelmek szintjeit, a megélhetés költségeit és a lakásárakat, bárki láthatja, hogy saját lakásra összespórolni esélytelen.

Igen persze tudjuk. Vannak mérnökök, meg programozók, meg vállalkozók, akik havi nettó másfél milliót keresnek már 25 évesen is. De azért nézzük már inkább a többségét, ne a kivételeket. És had ne számítson már lustának és életképtelennek az, aki urambocsá csak 350 nettót keres mondjuk.

Ui: én családos ember vagyok, te parittya!