Lányok, ti mit utáltok legjobban a netes társkeresésben?

Hogy fent vannak házasok és szeretőt kereső foglaltak és akik ingyenszexre mennek csak.

Nem lehet különvenni a retegeket.

Habár ha külön lehetne lehet lenne fent 2 egyedulallo normális csak.

Ezt.

Sosem próbáltam mert:

1. Direkt ismerkedés elrontja az egész varázsát, hogy két ember találkozik és utána fogalmazódik meg az, hogy vele el tudna képzelni egy kapcsolazot. Ehelyett görcsösen ezt a szerepet igyekszik betöltetni valakivel.

2. Könnyű átverni a másikat

3. Gyorsan megunható, könnyű kiábrándulni. Egyszerűen elmegy a kedvem a nettől.

4. Ez nyilvános, bárki látja, hogy olyan elkeseredett vagyok, hogy neten keresek társat. Tudod, rokonok, szomszéd stb.

5. Utálom fotózni magam. Még rosszabb, ha egy fotóról azt kell mondanom, hogy "ez jó lett, biztos sokaknak tetszeni fog"

6. Kb 80% poénból használja

7. Akik nem, azoknak van valami oka, hogy komolyan ismerkednek neten, és erre nem tudok elképzelni olyan indokot, ami pozitív lenne számomra.

8. Élőben sokkal kisebb a kockázat, sokkal személyesebb, mert már tudok róla valamit, pl hogy ő is szeret főzni, azért járunk egy főzőtanfolyamra.

9. Élőben látom hogyan viselkedik, hallom a hangját, érzem az illatát, látom. Jobban érzékelem őt, hogy milyen hatással van rám a jelenléte stb. Neten lehet akármilyen szexi egy pasi, nem tudom megvan-e a vonzalom még a saját részemről sem.

10. Méginkább netfüggővé tenne. Sokkal kevesebb időt szeretnék a telefonomon tölteni.

stb.

De cserébe semmilyen pozitívumot nem tudok mondani róla. Minden szempontból jobb az élőben történő ismerkedés.

Épp ezért sosem ismerkedtem neten. Nem is tervezek, van párom.

21N

Én férfi vagyok.

Azért nem tetszik ez az irány, mert képről előnyösebbnek mondanak(fotogén vagyok), elképzelnek egy idealizált képet és a randira többet várnak egy átlag embernél!(ez nemtől függetlenül előfordul)

(nem filterezett képeket használtam és nem olyan képeket amiken nem hasonlítok magamra!)

Amiket #5 írt. Kiegészíteném még azzal a tapasztalattal, hogy sokan az "egymásra találás" után is inkább netes formában képzelik el az egészet. Találkozás helyett pötyögjünk, hangüzenetezzünk stb. a végtelenségig, küldözgessük a fotókat magunkról, valódi szex helyett szexchat, közös maszti. Agyrém...

Nincs lehetőségem élőben ismerkedni, ezért kényszerből lógok fenn továbbra is, különben 100%, hogy soha nem lesz semmi és senki. De a maradék életkedvem is elmegy tőle, és felfoghatatlan számomra, hogy vannak, akik megtalálták így azt, akit és amit kerestek.

Én azt a részt utáltam, amikor rövid üzenetváltás után levettem, hogy nem szimpatikus a másik, és el kellett utasítanom. Kellemetlen volt.

#5, ne értsd félre, nem szeretnélek meggyőzni arról, hogy gyorsan kezdj el online társat keresni (remélem boldog párkapcsolatban élsz, és ez így is marad), de azért cáfolnám néhány érvedet, mert én kipróbálva abszolút nem ezt tapasztaltam.

1. Ez egyáltalán nincs így. Értelmes emberek pontosan tudják, milyen csekély az esély arra, hogy olyan valakit találj, akivel tényleg passzoltok, tehát nem próbálja meg mindenkire ráhúzni az adott szerepet (szerepet meg élből nem játszik, mert annak nincs értelme, hogy a másik ne őt ismerje meg). Én úgy társkeresőztem, hogy akár barátságnak is örültem volna (miért ne?), és sosem hittem el, hogy ott fogom megismerni a Nagy Őt, csak szerettem volna ennek esélyt adni. Illetve ennek élőben is megvan az esélye, hogy ha valaki mindenáron párt szeretne magának, akkor bárkibe bele fogja mesélni (egyik éretlenebb barátnőm az elmúlt időszakban 5 pasiba volt szerelmes, mindegyiket a nagy Ő-nek látta).

2. Ha figyelsz, akkor nem vernek át könnyebben, mint élőben. Akinek az a szándéka, az itt is, ott is át tud verni. (Érződik az íráson és a tartalmon, hogy a másik mit szeretne.)

3. Ez igaz.

4. Nem mindegyik, fb társkeresőn be lehet állítani, hogy ne lássanak ismerősök, ill. ismerősök ismerősei, de én például úgy voltam vele, hogy ha lát rajta, akkor sem cikizhet ezzel, hiszen nem látna, ha nem lenne neki is profilja.

5. Meglévő rólam készült fotók közül választottam, emiatt nem készítettem egy beállítottat. Úgy voltam vele, inkább a valóságot mutatom.

6. Nem 80%, de tényleg van ilyen is.

7. Ebben szimplán csak nem értünk egyet, de elfogadom, hogy ha te így gondolod.

8. Ott is látszanak a hobbik, több mindent is megtudhatsz egyszerre a másikról. Nyilván, vagy igaz, vagy nem, de ha picit beszélgetsz vele, és tényleg figyelsz, ki lehet szűrni a kamuzókat.

9. Ha kialakul a kölcsönös szimpátia és bizalom online, akkor jöhet a randi, ami bizony járhat csalódással. De a személyes ismerkedésnek is megvan az a veszélye, hogy első körben a külső jelek alapján ítéled meg a másikat, elképzelhető, hogy többet látsz bele, és amikor beszélgettek, mélységeiben nem szimpi, vagy ótvar a helyesírása, vagy bármi, ami mondjuk neked nem fér bele.

10. Engem nem tett azzá, csak abban az időben, amit amúgy egyéb netezésre szántam volna, csak nem erre, ezt csináltam.

+1. Itt ismertem meg a szerelmemet, nem tudok nem elfogult lenni :) Amúgy sosem találkoztunk volna, mert ahhoz "messze" laktunk egymástól, hogy a mindennapokban összefussunk, más helyekre jártunk, ha be is mentünk a belvárosba. Véletlenül összefuthattunk volna, amikor bulizunk, de én meg olyankor nem szeretek ismerkedni (mondjuk nem tudom, lehet vele kivételt tettem volna). Nos mindegy, nem történt ilyen. Sosem volt még ilyen boldog és kiegyensúlyozott kapcsolatom, és sosem volt még olyan, akivel ennyi mindenben passzoltunk volna.

Nem ördögtől való a netes társkeresés, csak tudni kell helyén kezelni és jól használni.