Normális az ha nekem évekbe telik mire találok olyan lányt akit meg tudok szeretni?

Annyi élethelyzet van. Annyi minden lefoglalhatja az agyunkat, szívünket. Múltbeli törések, vagy hogy nem tanultad meg, hogy kell őszintén szeretni, mert nem kaptál mintát. Nem szívderítő dolog, de "normális", hogy van ilyen. Ha valaki meg alig ismerkedik, akkor is elég valid, hogy nem is lesz szerelmes, mert nem is kerül elé olyan nagy eséllyel valaki, aki megfogja. ¯\_(ツ)_/¯

Pár hónap alatt el tudod dönteni, hogy tetszik e a személye, hogy látja a dolgokat, van e köztetek vonzalom. Gyorsan is ki tud alakulni a szerelem (szerintem) és ha nincsen semmi rossz előjel, akkor lehet úgy is egy párt alkotni, hogy még nem fejlett ki a dolog. Meg lehet szeretni a másikat pár hónap alatt, de a szeretet jobb esetben a kapcsolatban teljesedik ki, válik egyre erősebbé, ahogy megismered a másikat. Ahhoz pedig , hogy tényleg önmagadat mutasd és a másik is meg bírjon nyílni feléd szerintem úgy könnyebb, ha összejöttök, mert pl. nekem biztonságot ad, hogy tudom, valakinek komolyak a szándékai és nem célja mást keresni. Szerintem akin érzi egy ember, hogy közeledik felé, de évekig húzza, mert nem biztos benne, az könnyen friendzoneba tud kerülni, mert komolytalannak tűnik, vagy nem elég érdeklődőnek.

A guglin is rengeteg fals talalat van. Akinert hozza, az jobban le tudja szurni. Rosszul szursz, ha allandoan zsakutcaba kerulsz.

Az emberek nem egyformák abban, hogy az ellenkező neműek mennyire nagy hányada kelt szimpátiát, vonzalmat bennük. Mások vagyunk, mások az igényeink. Ez nem "normális" vagy "nem normális" kérdése. Ezen az alapon azt a kérdést is feltehetéd, hogy normális-e, hogy valaki szőke.