A nő az életben tulajdonképpen egy bónusz amit akkor kapsz ha jó vagy dolgokban?

Nem értetted a lényeget.

A 16-17-re reagálva: ha kaparsz, hogy kapcsolatod legyen, nem lesz. Mert a görcsös akarásnak semmi haszna, sőt egyenesen szánalmas. Azzal legfeljebb egy hasonlóan kaparó embert találhatsz, ami eleve esélytelenné teszi a hosszútávú, kiegyensúlyozott kapcsolatot, hisz, mindkét szereplő teljesen labilis.

Ha megteszel mindent azért, hogy boldog légy a saját életedben, hogy jó életed legyen, azzal valóban előbb utóbb, jön a kapcsolat is, hiszen egy magabiztos, vidám, jó keresetű, igényes férfi igencsak kelendő. Ellenben, itt jön az, amiről én írtam.

Ha meg van a kapcsolat, az még messze nem garancia semmire. Sőt!

Tehát, onnantól már a kapcsolatért, a kapcsolaton is naponta kell dolgozni, nem csak a saját jólétedet, hanem a kapcsolatot is építeni, tenni érte. Így lesz jó a kapcsolat, így leszel boldog és kiegyensúlyozott benne sokáig. Különben az egész ellaposodik és jön az unalom és/vagy a haragszom rád időszak, ami, mint írtam szerintem szörnyű, bőven felér egy tudatos büntetéssel. Onnantól pedig nem jutalom az, hogy van melletted valaki, kérdezz meg régóta házas embereket. A többség messze nem érzi jutalomnak a párját és egyáltalán nem boldog az életében.

Tehát, én annak a híve vagyok, hogy, ha jól vagy magaddal, azzal aki és ahol vagy a világban, akkor jön a kapcsolat, mert ez egy vonzó állapot. Aztán, vagy cseszel bármit tenni a kapcsolatért és tönkre megy, vagy ápolod, épp úgy, ahogy saját magad és a saját életed tetted addig is. Erről írtam.

Egyébként, hogy hasonlattal éljek, szerinted a lámpának jutalom, hogy a molyok, lepkék és mindenféle repülő rovarok éjszakánként körül dongják, vagy természetes velejárója annak, hogy fényt ad? Én az utóbbira szavazok.

Minél jobban kitűnsz, ha úgy tetszik, annál jobban világítasz. Nem jutalom, csupán természetes velejáró, hogy több ember figyel fel rád, így többen vesznek majd körbe. Innentől pedig egyenes az út oda, hogy valakinek megtetszél. Arról nem beszélve, hányan lesznek, akik, valamilyen haszon reményében dongnak körül. Ez nem jutalom.

25, szíved joga olyan nőt keresni, aki szintén "kész" van. A nők épp úgy fejlődnek, ahogy a férfiak. Illetve épp úgy van, olyan réteg, aki ezt fontosnak tartja és küzd azért, hogy boldog legyen. Ha ilyen nőre vágysz, válj ilyen férfivá.

Mellesleg, a 20-as évek elején, mikor mindenki egyetemre jár, épp csak a szárnyát próbálgatja, akkor még működik az építsük együtt, hiszen, mindenki a rajtvonalon áll. Nehogy már 30-40 évesen is az építsük együtt legyen a téma, mikor csupasz fenékkel ül valaki a rajtmezőn a korosztálya meg már a második kört futja. Ha már hasonlatokkal élünk.

Persze, a párkapcsolat alapvetően az egymás és önmagunk építséről is szól. De, ne gondold, hogy, akire köröket ver mindenki, akinek még téglája sincs, nem, hogy háza, mikor más már beköltözik abba, amit épített, ahhoz lehajol majd valaki és végig vonszolja önszorgalomból a pályán. Kolonc senkinek nem kell. Egyedül is épp elég nehéz, hát még, ha egy döglött lovat kötsz a kocsi után.

28, tehát nyitott, nem intro, tájékozott és jó a kommunikációskészsége (bármiről el lehet vele beszélgetni), tisztességes, és normális, tehát hozza az elvárt normákat, legalább látszat szintjén. Miben is más ez, mint amiről a válaszadó írt, akire reflektáltál?

Amiket leírtál, azok olyan pozitív jellemvonások, amikkel egy csomó embert kizársz, tehát valamiért barátkozik vele és nem barátkoznál bárkivel.

Mondjuk találkozol egy jófej sráccal és jóba lesztek, aztán kiderül, hogy drogozik és megbízhatatlan. Máris nem fogsz vele barátkozni, hiszen nem felel meg az idényeidnek. Lehet ezt csűrni, csavarni, de az emberi kapcsolatok érdekek mentén kötődnek. Te kielégíted az övét, ő a tiédet és barátok lesztek, vagy párkapcsolat lesz belőle. Ennyiről szól a dolog. Annyi, hogy egy párkapcsolathoz sokkal több mindennek kell klappolnia, mert sokkal nagyobb kötöttség.