Miért van ennyi nő akit nem az érdekel, hogy ki vagy és milyen vagy hanem, hogy milyen munkát végzel, milyen izgi dolgokat csinálsz szabadidődben stb?

Jobb esetben az embernek egy egy hobbija van, hanem több. Meg azért ha nem is együtt olvasnak meg hegedülnek, azért az nem mindegy, hogy tud-e róla beszélni a párjának, és az lelkesen hallgatja, érdeklődést mutat, vagy ásítozik és azt mondja, hogy "uncsiiiiiiiiiiiiii".

Azt meg mindenki magának döntse el, hogy neki mi fontos egy kapcsolatban, és azt meg illik tiszteletben tartani. Ha pl. egy férfinak fontos, hogy a párja is szeressen bungee jumpingolni, én meg nem szeretek, akkor nem fogom mindenféle hülyének elmondani meg felszínesnek, hanem úgy vagyok vele, hogy akkor nem engem keres, és ez így van rendjén.

#60

Az együtt töltött idő akkor jó, ha olyanokkal vagy együtt, akit/akiket szeretsz és amikor olyat csinálsz, amit szeretsz. Utóbbi sokkal jobb egy olyan emberrel, akinek hasonló érdeklődései és hobbijai vannak, mert akkor több mindkettőtök számára érdekes és izgalmas programot tudtok előhozni. Ezen mi olyan bonyolult, hogy nem érted? Vagy csak zavar, amiért így sok nőnél esélyed sincs? :)

Nyilván a barátommal egy vonatúton is tök jól elszórakoztatjuk egymást, ha csak otthon punnyadunk, akkor is jól el vagyunk. (Bár a beszélgetéseink többsége olyasmi témákban zajlik, amiket mindketten szeretünk és ismerünk.) De mégis jobb, amikor együtt utazunk. Mégis jobb, amikor együtt mászunk sziklát. Mégis jobb, amikor együtt megyünk színházba. Mégis jobb, amikor a kedvenc előadónk koncertjére megyünk.

#65

A barátommal imádunk olvasni, szoktunk is együtt olvasni, néha ugyanazt, néha teljesen mást. Azt nem várom el, hogy ismerje és szeresse az általam kedvelt írókat és könyveket, de azt igen, hogy érdemben tudjunk a témában beszélgetni. Nem kell kiköpött hasonmásoknak lenni, de elég közös pontnak kell lenni ahhoz, hogy megérje vele lenni és ilyen szempontból több legyen számodra, mint az átlag. Az "ellentétek vonzzák egymást" egy divatos, de többnyire értelmetlen frázis. Az én ellentétem egy mozogni és művelődni utáló, otthonülős anyuci kicsi fia lenne. Egy ilyen mellett felkötném magam.

#68

Ó, hidd el, hogy nem. Gimnazista és egyetemista éveim alatt nem egy srác mondta, hogy untatom őt a hobbijaimmal (irodalom, művészetek, régészet) vagy egyenesen megkért, hogy hagyjam őket abba, mert ő nem lesz partner (utazás, hegymászás). Nekik a kikapcsolódás a sör és a TV nézés kombinációja volt, ami számomra rémálom.

Igen, nyitottnak kell lenni. Például a barátommal együtt kezdtünk el lovagolni és íjászkodni tanulni a karantén alatt, és nem csak szórakoztatóbb volt így, de tudtuk egymást támogatni. Viszont semmi garancia nincs arra, hogy valakit érdekelni fog az, ami engem. Akkor már nem lenne jobb egy olyan partner, akivel eleve vannak közös érdeklődéseink?

Ismételten megkérdezem: téged miért zavar ez?