Miért van az, hogyha egy nő világosan kifejezi a nem tetszését, na hát akkor vége van a világnak a férfi szemszögéből ?

Szerintem a teljes, totális kiakadás és a finom célzás között azért kéne, hogy legyen még átmenet.

Ha nyugodtan, sárdobálás, hiszti és agresszió nélkül, felnőtt módra közlöd az igényeidet, abból valószínűleg jobban ért, mint a célozgatásból és lényegesen célravezetőbb, mint mindent borítani ész nélkül.

Ha azzal támadsz le valakit, hogy te most aztán fogod a gyereket és mész, akkor jogosan akad ki a másik. Először inkább normális hangnemben kéne tisztázni, min szeretnéd, hogy változtasson és ha az nem segít (lehetőleg a drámai fennhang nélkül) szakítani/elválni.

Szerintem ez a felnőtt módja a problémák kezelésének. A finom utalásokból nem mindenki és nem minden esetben ért. Ha épp olyan a helyzet, annyira el van foglalva, nem is biztos, hogy felfogja az üzenetet, ellenben, ha leülteted és konkrétan közlöd mi bánt, akkor tud tenni az ügyben. Ez így akkor máris nem számonkérés. A számonkérés egy agresszív, támadó fellépés, ami védekezést, vagy visszatámadást eredményez. Egyik sem segít egy kapcsolatot egyben tartani.

"De miért, ha egyébként úgy kéred számon mondjuk, hogy listát tudsz írni az okokról?"

Igen. Akkor "vége a világnak a férfi szempontjából".

Rázúdítod minden hibáját. Esetleg évekre visszamenőleg.

A párkapcsolat nem így működik. Igen. Hibázunk, de rögtön megbeszéljük.

Nem egyszerre rázúdítjuk minden hibáját.

Én is úgy venném, hogy ezzel vége...