A nőknek a 90es években is ekkora egójuk volt amikor még nem masszírozták ennyire az egójukat az Interneten a férfiak?

Amúgy az nem egoizmus, hogy sajnáljátok a lányoktól a nálatok jobbakat, mert azerintetek be kéne érni veletek?

Nem egoisták lettek a nők, csak éppen már nem lesz reménytelen az életük, ha nem veszi el őket az első jöttment, ezért nem kaparnak olyan kétségbeesetten ilyen anyaszomorítók után, mint ti azt elvárnátok.

16-os, pedig így volt.

Pl. vicces volt, hogy én voltam a válogatós pitcha, csak mert nekem pl. nem felelt meg az átlagjózsi. Átlagnál szebb és műveltebb lány voltam, de az Istennek nem értették a munkahelyen (akkor még szokás volt belepofázni nyíltan egymás magánéletébe), hogy nekem miért nem jó a céges sofőr fia. Amikor olyan helyes srác, és úgy megnéz, amikor bejön az irodába. Hát mert nem, basszus.

Én kivártam, 29 voltam, amikor férjhez mentem (és nem, nem a középkorban volt, de a 90-es évek elején ez már a vénlány kategória volt:)))

Én nem bántam meg, hogy válogattam. Szenvedtem volna, ha temperamentumban, műveltségben, lélekben nem hozzám hasonló férfit kapok.

Viszont sok korombeli hozzáment az első jöttmenthez. És igen, nálunk is az irodista csajok többségének bizony melós férje volt. Könyvvizsgáló lány simán hozzáment a szakmunkáshoz, az irodánkból is.

Lepontozhatjátok, de ez akkoriban általános volt, hadd tudjam már jobban, benne éltem.

N/48.

25-ös, mondjuk az okleveles könyvvizsgáló nőnek alap volt, hogy közgazdasági diplomája legyen, utána jöhetett a könyvvizsgálói tanfolyam.

De a másik, hogy most egy sima érettségizett irodista sem megy hozzá melóshoz, de még a műkörömépítő Vivike sem.