Csajok! Ranidznátok olyan férfival és utána ha szimpi járnátok vele aki depresszios volt féléve és még sajnos szedni kell egyfajta gyogyszert erre egy kis ideig még?

Igen, mindenkinek vannak/voltak problémái. Mondjuk én félnék, hogy megbántom és esetleg visszaesik. De szerintem azért belemennék egy ilyen kapcsolatba. (én is voltam depressziós)

18L

"én is voltam depressziós" álljunk meg kicsit! Az ha jaj ittenkém rossz kedvem van egész nap nem egyenlő azzal mikor valakinek gyógyszert kell szednie! A depressziónak komoly tünetei vannak és nem csak a rosszkedvről beszélek (álmatlanság, étvágytalanság, döntésképtelenség, stb.)

Veszélyes egy ilyen "beteg" emberrel komoly kapcsolatba kerülni. Unokatesóm járt depressziós pasival és nem lett jó vége. Nem bírta a terhet sem, meg egyéb okai is voltak.

Ha úgy látod hogy nincs a terhedre és bírsz vele sok időt együtt tölteni akkor nyugodtan! Ha nem, akkor csak neki ártasz egy későbbi szakítással.

Mindenképp próbáld elkerülni azt, hogy megbántsd!

Ez csakis attól függ, hogy szereted e? Ha igen, akkor lesz elég türelmed segíteni, hogy lekűzdje ezt a betegséget. A depresszió az esetek 90%-ban gyógyítható.

Ha nem elég erős a szereteted iránta , mindekettőtöknek az a legjobb, ha nem foglalkoztok egymással, mivel egy csalódás tovább rontja az állapotát.

Szégyellnivaló vagy sem, én (is) egy közepes erősségű depresszióban szenvedek, gyógyszeres terápiát is folytatok, bár szedésüket szeretném majd abbahagyni. Tapasztalatom az, hogy a nők/lányok nem igen, illetve nehezen tolerálják ezt a fajta gyengeséget. Mindenféleképpen nagy türelem kell egy ilyen emberhez a partner részéről.

F

Hmm. Szerintem erre nem tudunk így választ adni.

Én nagykamasz koromban ugyanúgy, mint a 10:14-es válaszoló, közepes erősségű depresszióban szenvedtem, gyógyszert is kellett szednem rá. Nem sokkal azután, hogy abbahagytam a gyógyszer szedését, összejöttem egy sráccal, aki szintén hasonló problémákkal küzdött (küzd a mai napig), de úgy gondoltam, ebből nem lehet gond, mert én is átéltem ezt, de tévedtem. Kevés ideig voltunk együtt, mert sajnos (vagy inkább szerencsére) nem voltam elég toleráns, hogy elviseljem a kitöréseit, később jöttem rá, hogy ő sokkal rosszabb állapotban volt(van), mint én valaha is voltam. Azóta sem győzök hálát adni Istennek, amiért szétválasztott bennünket, mert a szakításunk után néhány nappal már annyira elhatalmasodott rajta ez a dolog, hogy hónapokig benn tartották a pszichiátrián, és nem rég szedték ki a csavarokat a lábából, mivel nem sokkal azután, hogy kiengedték, kiugrott egy bérház egyik erkélyéről, és az egyik lába és a gerince elég súlyosan megsérült...

Bocsi, kicsit elszaladt velem a ló:), igazából arra akartam kilyukadni, hogy az alapján, hogy gyógyszert szed, szerintem mi nem tudunk véleményt mondani. Én is szedtem gyógyszert, de az utolsó két hónapban, amikor még napi szinten bevettem, már szinte teljesen gyógyultnak éreztem magam, és most is így vagyok vele, pedig körülbelül már egy éve abbahagytam a szedését. De volt barátom pedig itt van ellenpéldának... Hogy hiába engedték ki a pszichiátriáról, gyógyultnak nyilvánítva, mégis megtörtént a baj.

Az, hogy gyógyszert szed, egy dolog, de a végeredményt nagyban befolyásolja az ember természete is.Ezt a férfit te ismered, nem mi! Ha szimpatikus, aranyos, stb. akkor szerintem semmi akadálya annak, hogy tervezz vele:)

Ui: Bocsi, hogy ilyen hosszú lett:)