Miért nem várom igazán hogy találkozzunk? Ebből lehet így szerelem?

Jön hozzám a fiú, akivel ismerkedem. Már másodjára jön hozzánk, én egyszer voltam náluk. Most lesz összessen a 4. találkozónk. Viszont az a fura, hogy nem várom hogy jöjjön, és azt se vártam, mikor én mentem. Kedvelem, jól elvagyok vele, pettingeltünk is már kétszer, meg ha már együtt vagyunk igazából elég gyorsan elmegy az idő. Meg igazából izgultam mielőtt mentem hozzá, meg akkor is mikor ő jött először.Eléggé megegyezik az érdeklődési körünk is. A külsőjétől nem vagyok annyira elájulva, teljesen átlagos, viszont nagyszerű személyisége van. És az sincs pl. hogy barátok előtt szégyellném, vagy ilyenek. Mert olvastam már ilyet is itt gyakorin. Olyan érzésem van, hogy sokkal jobb lenne ha egy településen laknánk,és a nap folyamán bármikor beugorhatnánk egymáshoz pár órára, és azután vagy azelőtt mindenkinek menne a napja tovább, mint hogy egy egész nap rámegy a találkozásunkra, mert csak így egybe tudunk időt tölteni.