Mi lehet az oka, hogy senki és semmi sem érdekel igazán? Vajon fog ez még változni?

20-as éveim vége felé járó agglegény vagyok, lassan kezdek beletörődni, hogy ez örökre így is marad. Volt néhány rövidebb kapcsolatom, meg néhány lány, akibe viszonzatlanul bele voltam zúgva, meg egy rakásnyi,akik belém voltak viszonzatlanul szerelmesek, de egyik se volt az igazi.

Nem tudom, mi lehet az oka, de nagyon nehéz felkelteni az érdeklődésemet(ez mindenre igaz, nem csak kapcsolatokra).

Igazából arany életem van,mindig megvolt mindenem,elég nagy jólétbe születtem bele, az érdektelenség valószínűleg ebből fakad, hogy nem tanultam meg küzdeni bármiért is.

Nincsenek céljaim, nincs miért erőfeszítést tennem, hiszen minden adva van, van lakás, van rendes munkahelyem, keresek annyit, amiből bőven tudok félretenni, azt se tudom, mire költsek(max utazásokra,kajára szoktam), nincs bennem semmi motiváció, hogy ennél többre vigyem, hisz így se tudok mit kezdeni magammal a nagy jó dolgomban. Tudom, h nevetségesen hangzik ez a rinyálás, miközben mások gyerekkel,hitellel stb. a nyakukban éppen csak túlélnek, de mégis sokszor úgy érzem, ők teljesebb életet élnek, mint én, mert van miért küzdeniük, van motivációjuk.

Mindig azt hiszem,h ez majd egyszer megváltozik és hirtelen történik valami, ami meghozza az érdeklődésemet valami iránt, de nem történik semmi, csak telnek az évek én meg továbbra is csak elvagyok mint a befőtt. Megérteni nem nagyon értenek meg, mert mindenkinek sokkal komolyabb problémái vannak az életben, így tőlem csak azt várják, h folyamatosan boldog legyek, nem értik ,hogy hogy nem vagyok az, amikor ők biztos azok lennének a helyemben "ha ilyen jó dolguk lenne". De nincsenek a helyemben, nem tudják, milyen az, ha semmi nem tud érdekelni.