Aki kisgyerekes, de egyedülálló nő, hol ismerkedik?

Ha nincs Vele a gyerek semmiről se ismerhető fel, legalábbis látványra...

Ugyanott ismerkedhet mint akinek nincs gyereke. Társaságban, neten, munkahelyen, de akár játszótéren (most nem).

Ha neten ismerkedik gondolom kiírja,hogy van gyereke, ez nem mellékes tényező.

Azzal viszont számolj,hogy egy gyerekes nőnek mindig a gyereke lesz az első, és ha nincs családi háttere kevés időt tudtok gyerek nélkül együtt tölteni.

Párválasztásnál a gyerekes nő teljesen más szempontokat tart szem előtt mint akinek nincs gyereke. Itt nem az anyagi javakra gondolok.

Először magadban kell megfontolnod,hogy képes vagy-e arra,hogy a gyerekkel együtt elfogadd,hogy tolerálod-e azt,hogy ehhez a helyzethez alkalmazkodsz.

Nagyon sok olyan bejegyzést olvasni ahol erre az ismerkedés közben jönnek rá, és sérelmezik,hogy miért is van ez így.

Ugyanott ismerkedik, ahol mindenki más.

Társkeresőn látod az adatlapján, ha van gyereke, tásaságban meg, ha olyan téma, esetleg megemlíti. Egyébként, mégis miről ismernéd fel? Nincs a homlokára írva...

Ferfiként én kedvelem a gyerekes anyukakat.Jobb esetbe rajottek a szakitas után,hogy nem a nagymenő bőrkabatos nagycsavók az igazi tarsak.

Ha neten ismerkedne,akkor tegyen fel kepet a gyerekről is.Ne hazudjon a magassagarol,sulyárol,gyerekeről.Ne pazaroljuk az időt a hazugság leleplezésére.Nyomd a frankót! Es jobb embert talalsz majd magadnak.

Már bocsánat, de anyukaként megjegyzem, hogy soha az életben nem tennék fel képet a gyerekemről, sem társkeresőse, sem sehova máshova... Másrészt viszont még a súlyomat sem szoktam letagadni sehol.

Egybéként, az meg lehet kérdezni, hogy miért ragaszkodik valaki ennyire az egyedülálló anyukákhoz? Hátha könnyebben fel lehet szedni?

Ha nincs Vele a gyerek semmiről se ismerhető fel, legalábbis látványra...

Ugyanott ismerkedhet mint akinek nincs gyereke. Társaságban, neten, munkahelyen, de akár játszótéren (most nem).

Ha neten ismerkedik gondolom kiírja,hogy van gyereke, ez nem mellékes tényező.

Azzal viszont számolj,hogy egy gyerekes nőnek mindig a gyereke lesz az első, és ha nincs családi háttere kevés időt tudtok gyerek nélkül együtt tölteni.

Párválasztásnál a gyerekes nő teljesen más szempontokat tart szem előtt mint akinek nincs gyereke. Itt nem az anyagi javakra gondolok.

Először magadban kell megfontolnod,hogy képes vagy-e arra,hogy a gyerekkel együtt elfogadd,hogy tolerálod-e azt,hogy ehhez a helyzethez alkalmazkodsz.

Nagyon sok olyan bejegyzést olvasni ahol erre az ismerkedés közben jönnek rá

Én kisgyerekes elvált nő vagyok.

Őszintén remélem, hogy valaki nem azért választ elsősorban társnak, mert anya is vagyok, hanem azért mert számára megfelelő, szerethető ember, társ, nő vagyok.

Nem lehet látni rajtam az anyaságom... nem is értem kérdező, ezt hogyan gondolod, mire érted :)

Ha nem a kisfiammal megyek valahová, hanem pl. a munkahelyemen egy megbeszélésre, akkor ugyanolyan nő vagyok, mint a többiek, hasonló kvalitású szakember stb.

Azért a környezetemben is azt látom, hogy egy átlagosan igényes, normális szint felett egy nő, aki anya IS, nos nem egy lepukkant, macinacis, zsíros hajú, elhízott förmedvény. :D

Én sem.

Dresscode vagy a szakmám/végzettségem/hozzàértésem, külsőm/igényességem alapján nem lehet kitalálni sem a családi állapotomat, sem azt, hogy anya vagyok-e vagy sem és ez így van rendjén.

Számtalan szerep van az életünkben (te is, én is valószínűleg valakinek a testvére, gyermeke, barátja, kollegája, sporttársa, szomszédja stb. vagyunk). Nálam kiegészül a kör az anyasággal, ami azért nem egy szégyenfolt vagy tagadnivaló szempont 30 felett, sőt.

Nekem rendben van az életem, büszke vagyok a gyerekemre, az èletében betöltött szerepemre (anyaság), nekem ez a normális, természetes állapot 30 felett, így akartam stb. Ennek megfelelően nem lehet rám sem rám húzni a sztereotípiákat a lepukkantságról, használtságról, családi pótlékból, gyerektartásból élésre, sőt... :D

Természetesen nincs okom tagadni, hogy anya IS vagyok (meg mellette NŐ IS és ez az elsődleges egy ismerkedésben, nem?).

Ahogyan senki nem meséli kéretlenül az otthoni bizalmas dolgait fű-fa-virágnak, így nyilván én sem támadok le ezzel egyetlen férfit sem, aki ismerkedési szándékkal szólít meg, de viszonylag hamar szóba hozom, hogy elvált vagyok, van egy kisfiam. Kb. mint ahogy azokat az objektív tényeket, mint pl azt, hogy hol èlek, mi a foglalkozásom vagy nem élnek màr a szüleim.

Aki megismer, az tud talán olyan jellemvonásokat társítani hozzám, amik valamennyire kötődhetnek az élethelyzetemhez, anyaságomhoz. Az, hogy gondoskodó vagyok, alapos és igényes, hogy képes vagyok igényesen, normálisan működtetni egy otthont, háztartást, nevelni egy rám bízott, a segítségemre, útmutatásomra szoruló (valahol tehát tőlem függő, nekem kiszolgàltatott) gyereket.

Akinek ezek az értékek fontosak egy kapcsolatban id, annak ez talán becsülendő és előny.

Igen, a kisfiam fontos, de NEM A LEGFONTOSABB ÈS NEM KIZÁRÓLAGOS az èletemben. Szeretem és fontos számomra, de nincs verseny egy gyerek meg egy férfi között...sőt, van egy szellemileg is kihívásokat tartogató munkám....ott sem jövök azzal, hogy nekem többletjogaim vannak az anyaságom miatt :D

Egy szint felett ez nem szempont.

Tudok több szerepben is jól teljesíteni az èletben.

Akinek izgalmas nő, jó ember leszek, az majd megnézi, hogyan viszonyulok hozzá... ez a lènyeg. A gyerekem viselkedése, tudása, színvonala meg egy jó tükör arra, hogy milyen “munkát” végzek anyaként.

...és igen: soha nem tennék ki képet a kisfiamról és rettenetesen visszatetszőnek gondolom így ismerkedni.

Azok teszik ezt, akiknek nincs más értékük a szülői mivoltunkon kívül.

Gyakran látok elvàlt férfiakat így ismerkedni, pakolja ki ezerrel a kis “tündérhercegnőjével”, “élete egyetlen szerelmèvel” készült szájra puszis kèpeket... nekem ez visszatetsző, sosem ismerkednèk ilyen túlkompenzáló férfivel.

(nőben is nyilván van ilyen, ugyanígy gondolkodom róluk is).

Azt gondolom, igényes, csinos, jószívű nő vagyok- egy férfi ennek mentén tekintsen rám :)

"Jobb esetbe rajottek a szakitas után,hogy nem a nagymenő bőrkabatos nagycsavók az igazi tarsak." 🤣

Hát az én lányom apja pont, hogy az itt hangoztatott rendes pasi. Aztán mégis szetmentünk és nem is érdekli a gyereke. Gyenge jellem, az anyjával szemben sosem állt ki mellettünk és ő akart inkább gyereket... Aztán jajj ő beijedt.

Gyerek mellett is adok magamra és megjobban válogattam.

Gyermekes nő is ott ismerkedik, ahol a nem gyermekes.

Páromnak nincs gyereke, de a lányommal imádják egymást.

N27

Én is így vagyok vele, sosem volt bőrkabátos macsó csávóm, rendes, átlagos férjem volt. Úgyhogy kellőképpen óvatos is vagyok a rendes, átlagos férfiakkal (is).

Kérdező: bárhol. Neten vagy életben, ugyanúgy mint mindenki más.