Szerintetek ez normális? (pénz, többi lent)

Találkozgatok egy pasival, de nagyon nem vagyunk egy hullámhosszon. Eleinte jól elbeszélgettünk, de gondolom, mivel már jobban ismerjük egymást, kezdenek előjönni a valódi ének, személyiségjegyek. Szinte csak a fociról meg a kocsikról tud beszélni, ami engem nem érdekel, de meghallgatom. Viszont amikor én kezdek el beszélni (direkt megfigyeltem, többször van ilyen), a szavamba vág egy teljesen random és oda nem illő dologgal, és elég rosszul esik. Párszor meg is jegyeztem neki, hogy a koncentrálás meg az egy dologra figyelés nem az erőssége, de ezen mindig csak nevet.

Én most még nem találtam munkát, esti suliba járok, neki van munkája, ennél fogva pénze is. Ha elmegyünk enni, mindig ő fizet, de mindig ő ajánlja fel, és nem hajlandó elfogadni, ha én is be akarok szállni. Tudom, hogy tudja, hogy nincs pénzem.

És most térnék rá arra, amit nem tudok hova tenni, eléggé megalázónak és dühítőnek érzek.

Nemrég eladott valamit, miközben én a kocsiban vártam. Mikor visszajött, a pénzből egy kétezrest fogott, és odadobott nekem, hogy "tessék". Annyira le voltam döbbenve, hogy nem is tudtam mit szólni, csak elröhögtem magam. Az a mozdulat, ahogy odadobta nekem azt a pénzt, még csak rám se nézett, semmi... Természetesen nem fogadtam el, pedig erőszakoskodott, hajtogatta, hogy "jó lesz az még"... Egyrészt alapból nagyon megalázó a dolog, másrészt annyira azért nem vagyunk rossz anyagi helyzetben, hogy egy kétezrest hozzám kéne vágni.

Beszélnu fogok vele erről, mert szerintem nagyon nem fogta fel, hogy ezzel mi a probléma, és az már rég rossz. Különösképpen úgy egyébként, hogy bár folyamatosan a külsőmet dicséri - azért olyanokat hozzátesz, hogy ne vágassam le a hajam, hiába lenne kényelmesebb, mert "így szép", illetve hogy ne fessem feketére a hajam, mert "az nem állt jól" -, egy szóval nem mondta, hogy neki mik a szándékai ezzel az ismeretséggel.

Mi a véleményetek erről az egészről? Jogosan érzem azt, hogy ezt az egészet el kéne engednem?

19/l