Mit lehet ezzel kezdeni, ha súlyos önbizalomhiány miatt kikosarazom, akit a legjobban szeretek? (mert úgysem kellenék neki)

Van egy fiú, aki bár nem tökéletes, de nagyon szeret engem, rengeteget bókol, odafigyel rám, törődik velem, fontos vagyok neki. Sokszor mondja,hogy ne nyomjam el magamban a dolgokat. Vannak hibái, kicsit bunkó meg beszólogat, volt h véletlen kicsúszott a száján mások előtt amit bizalmasan mondtam neki, szóval ilyen fiús hülyeségei vannak, de ha látja hogy nincs jó kedvem, fel akar vidítani és sokszor olyanért is bocsánatot kér, amikor nem is bántott meg. Sok más lánynak bejön,akik nyomulnak rá. Emiatt inkább ellököm magamtól. De ennek ellenére is kedves velem és aggódik értem. Én viszont akármilyen lekezelő voltam vele, ő nem haragudott meg, hanem ugyanolyan maradt. Többször is randira hívott, mindig elutasító voltam vele. Aztán végül rámhagyta, mert nem akart erőltetni semmit. Szerettem őt, de féltem, féltem a csalódástól, hogy majd úgyis otthagyna.