Ha te nőként nem végzel kereső munkát, és a párod tart el, akkor van-e különbség kettőtök fogyasztási szokásaiban?

Volt idő, amikor már úgy éltünk együtt, hogy én még nappalin tanultam, de még nem volt mellette munkám csak az ösztöndíjam adtam be a közösbe (ami kb elég volt a telefonszámlámra és a diákbérletre, szóval nem volt igazán komoly hozzájárulás). Minthogy az egyetemre elég ritkásan jártam be, ezért nekem rengeteg szabadidőm volt, ezért én vittem a háztartást, de nem azért, mert megpróbáltam valahogy kompenzálni, hanem mert volt rá időm és engem egyébként is jobban zavar a rumli meg a kosz, mint őt. Szexelni azóta is én akarok többet, szóval nem igazán tudott olyan helyzet fennállni, hogy "erőmön felül" szexeljek vele, de ha esetleg olyan történelmi pillanatban közeledett volna, amikor nem volt kedvem valamiért, akkor nem szexeltem vele és kész. Nyilván neki sem jó az, ha meg kell erőszakolnia, szóval ez kétirányú dolog. Kedveskedni meg a kívánságait lesni akkor is és most, hogy már én is teljes állásban dolgozom, ugyanúgy lesem, ahogyan ő is, ez szerencsére mindig is kölcsönös volt nálunk.

Szerintem normális párkapcsolatban a felek ezeket a dolgokat érzik, hogy mi mennyire fér bele. Általában tisztában vannak az össz költségvetéssel, bevétellel-kiadásokkal, és ha szükség van rá, akkor esetleg visszavesznek, a másik bevállal esetleg valami részmunkaidős lehetőséget a tanulmányai, gyereknevelés mellett, tehát megteszi, ami tőle telik, de nem feltétlenül gondolom azt alapnak és normálisnak, ha emiatt az egyik fél lealacsonyodik és alá-fölé rendelt viszonyba kerülnek.