Normális, ha rosszul érzem magam, amiért nem dolgozom?

Amikor befejeztem a gimnáziumot, nem tudtam rögtön továbbtanulni, dolgozni mentem, volt, hogy párhuzamosan két munkahelyen is. Egyiken végeztem, mentem a másikra, szabadnap nem volt.

Aztán 3 év múlva a párom elkezdett jól keresni, és megtehettem, hogy csak részmunkaidőzzek. Majd elkezdtem az egyetemet, és második szemeszter végén kénytelen voltam a részmunkaidőmet is felmondani, mert nem akartak kifizetni, és egy szabadnapom maradt a hétre. Akkor még úgy volt, hogy csak nyárra maradok otthon. Aztán nem kerestem másik állást, csak időszakosan megyek diákmunkára, legutóbb januárban voltam.

A párom nem szeretné, ha visszamennék dolgozni nappali mellett, szerinte inkább járjak különórákra, használjam ki, hogy nekem minden egyetemi óra szabadon látogatható, nem csak az, amit tanulok. Ha van időm, menjek, amelyikre tetszik, iratkozzak be táncra, sportra, amit csak szeretnék, annyi, hogy a lakás legyen otthon rendben hétköznap, hétvégén, ha kell, besegít meg a bevásárlás, főzés, hogy neki ezzel ne kelljen már munka után foglalkozni.

Viszont lelkileg nagyon zavar, hogy bár anyagilag nem szorulunk rá, nekem nincs bevételem.