Szerelmes vagyok egy lányba, mit kéne tennem ezek után?

Szóval igazából a legrosszabb dolgok történtek: belezúgtam osztálytársamba (ezer éves hiba, tudom). Kb. egy évig próbáltam rejteni az egészet. Aztán egyszer csak idén valentinnap előtt átjött mostohatesóm és elkezdtünk beszélgetni szerelmi ügyekről. Elmondtam neki a dolgot, és nagyon fellángolt bennem az, hogy meg kéne próbálni a dolgot. Ezután beszéltem egy jó barátnőjével, ő is felbátorított, de még nem mertem lépést tenni + alkalmam se volt rá. Egyik nap arra lettem figyelmes, hogy barátnőjével szerelmi dolgokról beszélnek. Megkértem, hogy mondja el, hogy van-e valakije mert ha nincs akkor most itt az alkalom. Megtudtam, hogy egy srácról van szó, de messze lakik és talán idősebb is nála jóval ezért inkább nem akar vele foglalkozni. Másnap elmondtam neki, hogy belezúgtam, vettem neki valentinnapra (utólag, mert valentinnapkor beteg volt) csokit, majd megöleltük egymást, de azt mondta hogy van barátja. Ekkor teljesen összeomoltam. Kicsit magamba temetkeztem és hagytam a dolgot 2 hétig, pláne úgy, hogy legjobb barátnőjével (akinek tényleg mindent elmond) beszéltem, és ő is mondta, hogy van valakije. Most vagyunk 2 hét után, és leesett a dolog (igazából már hamarabb csak annyira depis voltam, hogy nem fektettem rá nagy hangsúlyt), hogy valami nincs rendben, miért hazudott volna barátnőjének, pláne úgy, hogy semmit még gyanítani se tudott. Vagy pedig csak ennyire nem akar róla beszélni? Én rontottam el valamit, várnom kelett volna, ha kiderült, hogy szerelmes valakibe, lehet-e esélyem még?

Kb. minden nap, sőt minden órába máshogy állok a dolgokhoz, egyszer úgy gondolom, hogy hagynom kéne, egyszer úgy hogy valamit kéne tenni.

Gondoltam arra, hogy kéne adnom valamit nőnapra hátha odáig eljutok, hogy legalább tudjunk beszélgetni csak arról hogy velem van-e baj, lesz-e esélyem, stb...

Jelenleg a legesélyesebb megoldás, amit jónak látok az az, hogy várok még valami biztosat nem tudok. Addig is köszönök minden véleményt.