Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Miért szólnak bele egyesek a...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Miért szólnak bele egyesek a kapcsolatunkba? Kicsit hosszú lesz

Figyelt kérdés

Légyszíves olvassátok el, tudom hogy hosszú de aki megtenné annak nagyon hálás vagyok!

7 hónapja vagyok együtt a jelenlegi párommal.Úgy jöttünk össze hogy a férjemmel elég durván megromlott a kapcsolatunk mert elkezdett 2 éve masszívan alkoholizálni és felélte mindenünket + el is csattant a keze.A jelenlegi páromat a munkahelyemen ismertem meg, ő miután 2 hónapja nálunk dolgozott megkérdezte hogy randiznék-e esetleg vele, amire nemet mondtam mert volt férjem és próbáltam menteni a kapcsolatunk és a családot mert van egy 4 éves kislányunk is.Ettől még a jelenlegi párommal jóban voltunk és számíthattunk a munkában egymásra.Teltek múltak a hetek/hónapok otthon egyre rosszabbá váltak a körülmények mint anyagi gondok, bántalmazás, rettegés mindennap hogy mivár otthon.Tekintve apukáméktól már szégyelltem segítséget kérni a jelenlegi páromtól próbáltam kölcsön kérni mert a férjem az összes pénzünket elitta ami volt és ő rendes volt segített.Nem nyomult a jelenlegi párom de mondta hogy rá bármikor számíthatok.Teltek múltak a napok, hónapok és mindig jött segített (pl haza hozta a férjem a kocsmából mert már lábra sem tudott állni úgy berugott) ő ajánlotta hogy vessem fel a férjemnek hogy menjen/menjünk terápiára az alkoholizmusa végett.Mikor másnap haza értem szintén ittas állapotban találtam a férjem és mondtam neki hogy ez így nem lesz jó mert elfog minket veszíteni, menjünk el terápiára segítek neki leszokni a piáról ekkor csattant el az első pofon és annyira megijedtem hogy mi történt a férjemmel ő nem volt ilyen hogy csak be menekültem a szobába ő meg elment.Este mikor haza jött részegen inkább úgy tettem mintha aludnék hogy ne legyen vita, gondoltam reggel bocsánatot kér, hát nem kért.Aztán egyre többször bántott hol azért mert rossz az étel amit főztem, hol azért mert elmentem a gyereknek ruhát venni és szólt miért ilyen drágán vásároltam a gyereknek, amire csak annyit reagáltam mérgemben hogy nem a te pénzedből van mert már elittad, és a fejemet beleverte a szekrénybe.Hozzákell tennem azóta mióta megütött először a szex is csak volt, olyan essünk túl rajta de többé nem volt jó vele csak vártam hogy vége legyen. Nem mertem szólni senkinek, szégyelltem a történeteket és estéket sírtam át hogy jutottunk idáig.Majd eljött az a nap novemberben hogy később értünk haza a gyerekkel, mert oviból haza felé bementünk a játszóra.Mikor haza értünk megvádolt hogy elakarom hagyni és megcsalom mert 20 perc sétára van az ovi és 2 órát elvoltunk, ekkor nekem esett és a hajamnál fogva adott egy pofont a kislány előtt aki neki ment hogy ne bántsd anyát és meg nem pofozta de ellökte.Ekkor mondtam hogy elég és a jelenlegi párom felhivtam hogy átmehetek-e a gyerekkel aludni, megengedte, átmentünk.Míg együtt éltem a férjemmel ugye a jelenlegi párom sokszor kisegitett anyagilag (csak kölcsön, fizetésnél első volt hogy vissza adtam a pénzt) és lelkileg is bár a bántalmazást soha nem mertem elmondani.Azt hiszem kezdtem megkedvelni így mikor aznap este átmentünk a lányommal hosszasan megölelt simogatta a hátam, vigasztalt ami nagyon jól esett,lefektettük a lányom és beszélgettünk, és igen nem tagadom megtörtént lefeküdtem vele.Miközben szeretkeztünk (tényleg nem sima szex volt) elsírtsm magam mert tudtam élvezni, mert olyannal csinálhatom aki kedves és törődik velem és az érzéseimmel.Egyből kérdezte hogy baj van-e amire csak annyit mondtam hogy semmi baj csak jó vele mert számíthatok rá.Együtt aludtunk utána, átölelt és simogatott hogy semmi baj, biztonságban vagyunk.Reggel felhivtam aput hogy baj van feltudna jönni esetleg Pestre.Természetesen egyből jött és hárman mentünk délután a holmiainkért, sosem felejtem ordibált velem a férjem de nem lapítottam mint régen így nekem akart jönni, mire a jelenlegi párom bevágta a bejárati ajtót és egyszerűen leütötte hogy és mondta neki hogy nőt nem bántunk te p@r@szt.Összepakoltunk és eljöttünk bár nagyon kivoltam lelkileg hogy romokban az életem, aou és a jelenlegi párom mondták hogy mindenben segitenek és a jelenlegi párom felajánlotta hogy mivel egy helyen dolgozunk az a biztonságos ha nála lakom.Végül kb 1 hónap után mondtam el apuéknak hogy egymásba szerettünk és szeretném ha elfogadnák őt mert újra nő vagyok mellete, és nagyon boldog.Áldását adták ránk.Aztán múltheten a szüleimnél töltöttük a hétvégét.Elmentünk zuhanyozni addig apuék figyeltek a lányomra és nem bírtuk ki szeretkeztünk mert a szobába nem lehet a gyerek miatt.Mikor kijöttem apu kihivott a bejárati ajtó elé, és szó szerint megkérdezte hogy szeretem-e a fiút (tudni kell hogy 8 évvel idősebb vagyok nála) amire igent mondtam.Apu nagyon aranyos volt, el mesélte hogy a jelenlegi párom elkért tőle (hogy feleségül venne) hogyha lezárul a válóper megkérje a kezem és mondta hogy nagyon szeret a jelenlegi párom mert látni rajta hogy odáig van értem és én is érte. Nagyon boldog vagyok vele, mint még eddig soha senkivel.A lányommal is jóban vannak sok közös programot csinálnak együtt.A lányommal pedig nem tudom még milesz, az apjával egyáltalán nem akarja tartani a kapcsolatot, meglátja és reszket, fél tőle.A jelenlegi párommal a válás után szeretnénk közös gyereket is.De közben a férjem (még az papíron) családja meg engem szapul hogy otthagytam a fiúkat és porul fogok járni, ők tapasztaltak majd meglátom meg ilyen beszólásokat kapok és hát hogy milyen házasság az ahol nem tartunk ki a másik mellet.Mikor mondtam hogy 2 évig kértem menjen terápiára, kérjen segítséget akkor egyből csöndben maradtak, meg amikor mondtam hogy nem ők féltek épp mikor kapnak egy pofont, nem ők sírtak,rettegtek éjszakákon át. 31 Nő


2019. márc. 6. 10:02
1 2
 11/12 A kérdező kommentje:
Ha velünk van, illetve a nagyszüleivel (az én szüleim vagy a férjemé) nem fél és retteg.Az apjától igen, de arról nem tehetek hogy nincs egy józan perce.Magának köszönheti hogy nem akar a lánya találkozni vele.Pedig én elvittem hozzá nem is egyszer hogy lássa, ha felszálunk a buszra már ott toporzékol hogy nem akarok apához menni.Eröszakkal meg nem lehet megközelíteni a dolgot mert mégjobban "elvadul". Az kéne hogy a szabadban találkozni, de bocs, egy lepukkant büdös emberként emlékezzen az apjára?Nem elég hogy fél tőle mert azt hiszi teljesen jogosan hogy bántani fog minket?
2019. márc. 6. 12:23
 12/12 anonim ***** válasza:
Természetesen, teljesen érhető, hogy mit érez a kislányod. Ha esetleg kérnél szakembertől segítséget, hogy ilyen esetben mit lehetne tenni, hogyan lehetne segíteni a kislánynak, hogy még a kapcsolata is jóra forduljon az apjával? Hatóságok tudnak szabályokat hozni, csak be kell vonni őket. Így talán evolt) a volt párod is abbahagyná az italozást. A kislánynak is az lenne a jó, ha normális, megbízható apja lenne.
2019. márc. 6. 13:17
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!