Ilyen helyzetben mi az ideális? (minőségi idő)

Oké, először is: én sem vagyok tökéletes, rugalmatlan vagyok és egy csomót el tudok szöszmötölni olyan dolgokkal, amik másnak fele annyi idő lennének. De tényleg próbáltam korrekt lenni.

Most, hogy szorgalmi időszak van, megkérdeztem a barátomat, hogy mennyit szeretne találkozni évközben. Ő azt mondta, hogy minden nap menjek át hozzá egy 2-3 órára és a hétvégéket töltsük együtt. Én heti három napot javasoltam neki, mert dolgozom egyetem mellett. Azt mondta, neki az kevés. Végéül kiegyeztünk amellett, hogy én heti háromszor edzeni járok, heti 16 órát dolgozom, cserébe viszont heti ötször nála alszom és minden hétvégén együtt vagyunk és csinálunk valami közös programot (mozi, kirándulás, buli). Gondoltam, oké, ezt jelenti felnőttnek lenni. De nem tartja magát ahhoz, amit ígér. Random rám ír, hogy mit csinálok (pontosan tudja, hogy dolgozom és szünetem van vagy otthon tanulok), és rátér a lényegre, hogy unatkozik, nincs-e kedvem összefutni. Olyankor vagy tizedszerre elmondom neki, hogy dolgozom, és ekkor végzem, aztán megírja, hogy jó, akkor elém jön munka után és felvesz vagy busszozzak a lakásához, csinált vacsorát (az albérletem 5 percre van a melótól, az ő lakása 15). Többször felhívott munka után (munkaidő vége után pontosan 1(!!!) perccel), hogy mit csinálok és nincs-e kedvem átmenni. Mondom neki, hogy este úgyis átmegyek hozzá, de gyorsan megyek edzeni előtte, erre ő, hogy ő most szeretné, ha átmennék.

Sokat gondolkodtam, hogy mi lehet a baj, és én vagyok az, aki noszogatja, hogy menjük hétvégén ide-oda, de ő csak otthon üldögélne. Nekem az is jó, de utólag meg ő panaszkodik, hogy nem csinálunk semmit soha.