Egyre jobban úgy érzem, hogy nem illünk össze. Ti voltatok már ilyen helyzetben? Mit tettetek?

7 hónapja élek együtt a párommal, így egyre jobban megismerem. Nagyon hasonlóak vagyunk, hasonlóan gondolkodunk. Minden lehetne tökéletes, de... hiába szeretjük szinte ugyanazt a szexben, sajnos már egy éve nem volt a péniszétől orgazmusom, nem a hozzám passzoló méret, és nem sokat érzek. Persze, kézzel mindig kielégít akárhányszor akarom, de az mégsem az igazi. Akárhogy próbálkoztunk, nem sikerül. Előző barátommal rendszeres volt. Már nincs is kedvem szexelni, úgy vagyok, hogy legyek már túl rajta. Sokszor el is feledkezik magáról, és úgy csinálja, ahogy neki jó. Ha rászólok, akkor rögtön változtat. Viszont, hiába mondom neki, előjáték nincs, így sokszor fájdalmas a szex. Könnyezni is szoktam elkeseredésemben, hogy miért nem működhet jól minden. .. a másik, pedig, hogy könnyen felmérgesedik apró dolgokon, ha megcsúszik a lépcsőn, vagy ha leesik valami, ha nem bírja a cipzárt felhúzni, vagy, ha dolgozik valamit a ház körül, vagy, ha valami új dolog van. Olyankor káromkodik, meg hiszisen viselkedik. Már csomószor rászóltam, de ugyan úgy csinálja máskor is. Én pedig az ilyen tajtékzást nem szeretem. Mielőtt összeköltöztünk, úgy gondoltam, hogy családot szeretnék alapítani vele, de már nem vagyok biztos benne. Szakítani sajnálnék, mert ő az , akiről álmodtam, viszont ezek a dolgok elbizonytalanitanak.