Egy gyerek érkezése próbára teszi a szülők kapcsolatát? Kinél hogy alakult?

A gyerek érkezése amúgy is ingadozó kapcsolatot tehet csak tönkre, ez a személyes véleményem.

No meg, a családalapításhoz két, érett ember döntêse kell, tehát ha az elkészítési folyamatban aktív volt a közremükôdés, bizony az éjjeli pocifájásoknál is annak kell lenni :)

Egyetértek az elsővel, ahol a gyerekvállalás tönkrevágja a kapcsolatot, ott egyébként se volt olyan hatalmas összhang, és/vagy valamelyik vagy mindkét fél alkalmatlan erre.

Nálunk nem volt semmi gond, nem hittük, hogy rózsaszín vattacukor lesz az egész, így nem is lepődtünk meg, hogy vannak nehézségek, és hogy az elején a kapcsolatunk picit háttérbe szorul. Sokat beszélgettünk, tudtuk, hogy átmeneti, türelmesek voltunk, később korrigáltuk. Együtt oldottuk meg a baba körüli teendőket, segítettünk egymásnak. A nagylány már 3,5 éves, 2 hete született egy kisfiunk is. Most is ugyanígy állunk hozzá a dolgokhoz, tök jól működik, nem lett rosszabb a házasságunk, sőt.

Csak akkor teszi tönkre, ha a szülők vele akarják megmenteni a rég lapos és szar kapcsolatot. Nagyon sok ilyen van... 2 év alatt eltűnik a rózsaszín köd, aztán jónak látják a gyereket. Utána meg tart a kapcsolat ideig-óráig és végül a gyerekre fogják, hogy tönkrement.

Fel kellene fogni, hogy egy gyerek nem a kapcsolat megerősítésére szolgál és ilyen szempontból semmi köze nem szabadna, hogy legyen a két szülő agybajához. Ha valaki nem eszközként szül meg azért, hogy a benne kavargó rossz érzéseket kendőzze női és férfi szerep helyett apa és anya szereppel, akkor az működő család lesz. Ha nem, akkor nem.

Igen, próbára, de nem tönkre.

Változnak a prioritások, megszűnik a sponteneitás. A fáradtság feszültséget szül.

Megfelelő kommunikációval inkább erősíti a kapcsolatot.