Ha már nem szeret engem, akkor mondjam ki én a végét? Menthető még bármi vagy törődjek bele? Véleményekre lennék kíváncsi.

Hát ha minden veszekedésnél már a szakítást fontolgatja, szerintem nem szeret. csak nem mer kilépni a kapcsolatból, mert fél, hogy mi lenne vele nélküled.

Gondolom megszokta, hogy együtt vagytok.

De őszintén gyerekek, min tudtok annyit veszekedni? Olyan rövid az élet, tényleg jobb veszekedésbe élni, mint nyugodtan, higgadtan?

Mi annó nem tudtunk visszajönni.

Sokáig nem értettem, mi változtott a kapcsolatunkban. Aztán rájöttem, hogy már nem szeretett ÚGY, de szeretett másképp. Barátilag, emberileg. Nem mert szakítani, mert félt, hogy elveszít. Sokszor felhoztam ezt neki, mindig tagadta, sosem merte kimondani, hogy nem szerelmes, de neki arra lenne szüksége.

Miután öt hónapig egyedül gondolkodtam a megoldáson, próbáltam változtatni, szanaszét stresszeltem magam, de továbbra sem volt hajlandó beismerni, hogy nem szerelmes belém(félt, hogy elveszít) a lehető legundorítóbbat léptem meg.

Elmondtam neki, hogy tudom, mit érez, vagyis mit nem és merje bevallani, mert mindig a barátja maradok, mindig számíthat majd rám és nem fog elveszíteni. Sírva bevallotta, hogy igen, a szerelem hiánya a baja és hogy igen, félt, hogy elveszít. És mikor csak sírt és sírt, én felkeltem, megköszöntem neki, hogy majdnem fél évig olyan stresszben tartott, hogy szó szerint elkezdtem éjszakánként csikorgatni a fogaimat(azóta is előjön időnként), összekaptam a cuccaimat és elmondtam neki, hogy csak azért ígértem barátságot, hogy végre kimondja, amit én már hónapok óta tudok: hogy nem szerelmes. Egyébként meg a büdös életbe többet ne számítson rám.

(a dolog csúnyább része, hogy azóta párszor találkoztunk, de mindig csúnya vége lett)

Életem egyik legfájóbb pillanata volt átverni, de revansot akartam, amiért teljesen kikészítette az érzelmeim.

Sokkal jobb lett volna egyből szakítani és hagyni a francba az egészet.

Tanácsolni nem tudok semmit, de a helyedben nem várnék sokat azzal, amit tenni fogok, mert csak magadnak ártasz vele.