Nagyon kíváncsi lennék arra, hogy más nők hogyan élik meg azt, amikor a párjuk visszautasítja a szexet. Mennyire fáj, mit éreznek olyankor?

Kérdezek valamit.

Hogyan éled meg:

úgy !érzed!, hogy téged utasít vissza, vagy !tudod!

azt, hogy a szexet?

A különbség óriási.

Mert ha a párod éppen nem akar szexelni, az nem egyenlő azzal, hogy nem akar téged.

Én az a típus vagyok, aki csak akkor utasítja vissza a szexet, ha valami extra nagy gáz van (pl most volt egy nagyon makacs fertőzésem, és fájt nagyon, esetleg néha napján, ha a menstruációm nagyon erős), de máskor szinte soha, mert előbb-utóbb megjön az étvágyam, mindegy, ha fáradt vagyok, ha nem... Ebből adódóan sokszor is kezdeményezek, és csak nagyon ritkán fordult elő, hogy a barát visszautasított volna... Egyszer, amikor terhesség para volt, annyira ideges volt, hogy nem tudott volna... Akkor kicsit rosszul éreztem magam, de mivel ember vagyok nyilván elfogadtam. Ezenkívül talán egy alkalom volt, amikor annyira kielégült, hogy nem kívánta a szexet utána, de akkor sem sértődtem meg.

Az gyakrabban előfordul, hogy egyezményesen nem szexelünk, pl ha valamelyikünk beteg, nagyon stresszes vagy hasonlók... Mivel tudjuk, hkgy ez nem azért van, mert nem kívánjuk egymást, hanem ezerféle más okból ez nem szokott tüdkét hagyni bennünk.