Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Hogyan lehet kezelni egy ilyen lányt, illetve hogy lehet rá megoldást találni? (Részletek lent)

Figyelt kérdés

Lassan 1 éve vagyunk együtt a barátnőmmel, relatív hamar össze is költöztünk. Eleinte minden jól ment, de hamar rájöttem, hogy rettentőrn féltékeny típus. Meg is értem őt, mert a családja elmesélései alapján sokan megcsalták, mert hiszékeny volt. Ráadásul az előző kapcsolatában már volt egy polgári esküvőjük is, és az exe örömlányokkal csalta meg pár hónappal az esküvő után. Szóval.. igen. Teljesen megértem, hogy miért ilyen. Csak az a baj, hogy már sok nekem, mert én nem tettem semmit vele, úgy gondolom, hogy nem nekem kéne meginnk a levét. A kapcsolat eleje óta bele-belenézeget a telómb. Legutóbb pár hete emiatt vesztünk össze, mert ő talált egy olyan lányt, akit JANUÁRBAN belájkoltam. Na ezért utálom a Facebookot, a kapcsolatok megrontója tud lenni.

Oké, nekem se esett volna jól talán, de amilyen hisztit utána levágott, az túlzás.

Néha odáig fajulnak a dolgok, hogy nekem jön, legutóbb leköpött...

Nem tudtam mire vélni, ezért felhívtam anyósomat. És ő mesélt olyan dolgokat, ami miatt viselkedhet így. Elég sok lelki törés van a lányban szerintem. Ezért próbálok türelmes lenni vele, csak hát én is tele vagyok problémákkal, nem mindig tudom tolerálni a kirohanásait. Ehhez szeretnék tippeket, tanácsokat kérni. 100%-ig biztos vagyok benne, hogy amiatt IS viselkedik így, mivel sok traumát átélt.

Januárban viszem pszihológushoz, vagy kineziológushoz, mert szeretnék rajta segíteni. Nagyon szeretem, úgy gondolom, ez a minimum. Bízom benne, hogy javulni fog a viselkedése, és így kapcsolatunk is.

Csak addig valahogy ki kéne bírnom, mert higyjétek el...néha iszonyúan nehéz.


Másrészről viszont...ami nem tudom miért van: Rettentően gyerekes. De nem úgy, hogy idétlen vagy ilyesmi. Hanem a gondolkodása inkább. Utánanéztem, hogy ezt a viselkedésformát helyesebb "infantilis" szóval illetni, aminek szintén lehet oka gyerekkori/múltbéli trauma. Szerintetek egy jó pszihológus vagy kineziológus tudna segíteni a barátnőmön?

És mégegyszer kérdezem: Addig, amíg nem megyünk el szakemberhez, addig mit tudok tenni? Hogy tudnám a szerelmem kirohanásait, hisztijeit kezelni?

Ha akárkinek van tapasztalata, akár a párjával, akár ismerősével vagy a családtagjával, szívesen fogadnám a tanácsait.


Köszönettel: Egy férfi, aki meg szeretné menteni a kapcsolatát.


Üdv!



2018. nov. 29. 11:47
1 2
 11/16 anonim ***** válasza:
22%

"sokan megcsalták"


... és vajon miért? az embert megcsalják 1-szer, 2-szer, nade SOKSZOR?

2018. nov. 29. 14:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/16 anonim ***** válasza:
49%
Ne is haragudj, de nem fogod tudni megoldani az ő személyiségbeli problémáit. És szerintem a pszichológus sem. Én válaszút elé állítanám, vagy abbahagyja, önfejleszti magát és önkontrollt gyakorol, vagy mehet...
2018. nov. 29. 14:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/16 anonim ***** válasza:
100%

Ez a kérdés is tökéletes példa arra, hogy itt a válaszolók 90%-a inkább kilépne a kalcsolatból, mert az a könnyebb út.

Emberek az megvan, hogy van ilyen betegség?

Ilyenkor inkább cserbenhagyod a másikat??


Vicc amit sok ember itt művel.


Kérdező, vidd el orvoshoz, ne hagyd cserben!

2018. nov. 29. 14:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/16 A kérdező kommentje:

Köszönöm a gyors válaszokat, ment a zöld kéz mindenkinek! :)


Én mindenkit megértek a válaszolók közül, hogy ki hogyan döntene, esetleg döntött is már, ha ilyen helyzetben volt. Szívem szerint már párszor én is viszlátot mondtam volna. Én is már sokszor majdnem feladtam. De megpróbálom még elvinni szakemberhez, hátha ő segíthet. Pont ezért, mert ez egy viselkedészavar, amiről talán nem is tehet. Ha nem a párom lenne, hanem csak egy barát, akkor is lehet segítenék neki. Sajnos voltam már én is anno pszichológusnál, igaz, én szorongás miatt. De mindenesetre megpróbálok segíteni rajta. Viszont ha elmegyünk szakemberhez, és utána is ilyen marad, akkor feladom.

De akkor legalább elmondhatom, hogy én mindent megpróbáltam.


Amiben viszont mindenkinek igaza van, hogy borzasztóan, rohamos tempóban romlik a kapcsolatunk minősége ezek miatt. Attól félek, hogy kifutok az időből. És hát...kiábrándulok, kiszeretek belőle, vagy megunom a küzdést. Remélem, hogy nem!!


Egyébként igen, legutóbb azt mondta, hogy hajlandó eljönni velem pszichológushoz.

2018. nov. 29. 16:19
 15/16 anonim ***** válasza:
30%
Én csak azért nem értem a párom mert, sok embernek nem tejfel a gyermek kora! Nekem sem volt az. Mondhatni pokoli. Rengeteg lelki sebem van ami soha nem fog begyógyulni már! Engem is csaltak meg hagytak el. De van az életembe egy férfi akit nagyon szeretek. Ő a férjem akivel 20 hónapja vagyunk együtt! Néha én is féltékeny gyanakvó vagyok de határokon belül! Én próbálok nem a múltbéli sérelmekből táplálkozni hanem a jővőre koncentrálni! A párodnak vannak szülei. Nekem még ez sem jutott. A férjem azt mondja hogy nagyon erős vagyok mert sokan a fele rossz dolgoktól már őssze roppantak volna! Lehet tényleg gyenge lelkivilágú de ha magamból indulok ki akkor ez nem kifogás erre a viselkedésre. Elvihehetd orvoshoz ahol fel írnak mindenféle gyógyszert ami segít abban hogy rá szokjon és nem önmaga legyen! Ez is tapasztalat mert a nővérem sajnos az elszenvedett gyermekkorunkat nem tudta feldolgozni és nyugtató függő! A férje is elvitte dokihoz hogy segítsen neki de rosszabra fordult minden! Határozottan állitsd válasz elé! Meg tud e változni és akkor lehet közös jővő, vagy te tovább álsz!
2018. nov. 29. 16:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/16 anonim ***** válasza:
Nem tudom mi lett azóta de ha együtt vagytok vigyázzatok azokkal, akik a múltbeli dolgait mesélgetik neked. Ez az ő dolga hogy ezeket elmondja, és egy olyan családban ahol nem tisztelik annyira a másikat hogy a háta mögött olyanról beszélnek sajnálkozva és lekezelően, esetleg hazug módon is, ami az ő dolga lenne, ott könnyű agresszívnak lenni és kitörni, mert ez egyszerűen elnyomás a családja részéről. Legalábbis én ezt tapasztaltam, magamnál is sok évvel ezelőtt, és több jó barátomnál is. Ilyenkor sokat segít ha rájön hogy kiben bízhat kiben nem.
2020. máj. 22. 13:08
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!