Alig talalkozunk a parommal. Mi lehetne erre a problemara a megoldas?

Van egy baratnom, aki mar egy eve ejszakai munkat vallalt el, ezert altalaban 3 nap szabad ideje van egy heten, ebbol egy napot tudunk talalkozni. Kotetlen munka idom miatt tudok ehhez az eletvitelhez alkalmazkodni, de voltam orvosnal, aki tanacsolja, hogy alljak vissza nappalra, mert nem tesz jot a szervezetemnek es a mentalis egeszsegemnek sem. Ebben az eletvitelben ossze koltozni sem szeretnem, mondtam is a paromnak, de nem nagyon erdekelte. Jobb napokon par percet beszelunk telefonon, vagy kuldunk egymasnak uzenetet. Ebben a varosban dolgozik, ahol en, ezert ejjelente bemegyek hozza, de semmi ertelemsrol nem beszelunk, csak hallgatom, hogy mennyire sz*rok a munkatarsai. Emelett rengeteg a problemaja az eleteben. Sokat is vitakozunk, mind a ketten feszultek vagyunk. Egyre tobbszor almondom, es gondolok arra , hogy megkernem a kezet, de a helyzeten ez semmit sem valtoztatna. Van egy lehetosegem, hogy ebben az evben elkoltozzek Thaifoldre, viszont ha velem jonne, nem biztos , hogy ott talalna maganak munkat. A szex is nagyon keves, heti 1 alkalom es az is addig tart emit O elelvez, majd jon a duma, hogy kesobb folytatjuk, de annyiban marad. Mindig kerdezem tole, hogy akar-e beszelgetni a jovonkrol, de erre sor nem nagyon kerul. Bevallja, hogy elegge maganak valo, megsem tud elengedni. Elni fogok a lehetoseggemmel, viszont ez valoszinuleg a kapcsolatom veget fogja jelenteni. Anyagiak miatt nem szeretne masik munkat keresni, es azt mondja neki ez igy jo. Volt mar valaki hasonlo helyzetben?