Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy kezeljük így a feszült helyzeteket, ha ennyire más beállítottságúak vagyunk?
A párommal máshogy dolgozzuk fel a mindennapok stresszét, és ez az egyetlen dolog, amin konfliktusunk tud lenni...
Ha nekem rossz napom volt, akkor hazaérve mindent kiadok magamból, elpanaszolom a páromnak a dolgot ami elrontotta a napom, dühöngök egyet a főnökön, a buszsofőrön, vagy azon akivel épp bajom van, ez tart pár percig, és után megnyugszok, kijött a feszültség, mehet tovább minden. Vagy ha pl otthoni munka felhúz, akkor is inkább morgok, dühöngök egy sort, aztán minden mehet tovább.
A párom ezzel szemben inkább a magában duzzogó típus: látszik rajta, hogy rossz kedve van, de természetesen a "mi a baj" kérdésre mindig "semmi" a válasz. Süt róla, hogy mérges, de ki nem mondaná, inkább 1-2 órán át durcás, nem szól senkihez, kérdésekre maximum 1-1 szavas válaszokat ad.
Az a baj, hogy ezen az egy téren nem igazán értjük meg egymást.
Ő nem érti, én minek dühöngök olyasmiken, amiket úgyse tudunk megváltoztatni.
Én meg nem értem, miért jobb inkább órákig duzzogni, és blőd dolgokon inkább magában mérgelődni, mint elmondani aztán túllépni rajta.
Mindkettőnk érthetetlennek és elég idegesítőnek találja a másik "módszerét", és azt gondolom, kicsit mindkettőnknek igazunk van, és kicsit mindketten tévedünk.
Végül ezen veszünk össze sokszor. Minden mást meg tudunk higgadtan beszélni, de emiatt a különbség miatt olyan baromságokon vitázunk, hogy utólag egyikünk se érti... Eléggé zavar mindkettőnket ez, és ugyan mindig megbeszéljük, nem nagyon jutunk egyről a kettőre, a következő stresszhelyzetben ugyanez a probléma előjön.
Mi a teendő ilyen helyzetben? Lehet valahogy, nem is tudom, "közelíteni egymáshoz" a stresszkezelési módokat? Vagy valahogy jobban megérteni a másikat ilyen téren?
Mit lenne érdemes megpróbálnunk, hogy legalább köztünk ne legyen feszültség egy alapból feszült helyzetben?
válasza:Tudatosításak pontosan így, hgy a másik másképp dolgozza fel a stresszt. Így ennek megfelelően tudsz is neki teret hagyni, hogy magában megőölje, és idővel kinyögje.
Neki is meg kell tanulnia, hogy neked meg kell egy fórum, hogy kipanaszkodhasd magad. Én ontosan ezt teszem, passzívan meghallgatom a párom panaszolását, mert tdom, hogy neki csak az kell, hogy kiereszthesse, nem is kell mit hozzátennem a dologhoz.
29n
#1
Köszi!
Jaj, pontosan ennyi kellene nekem is! Sokszor az a baja, hogy "de hát erre mit mondjak?" vagy "oké, de mit csináljak vele?", pedig nem kéne mondania vagy csinálnia semmit, csak meghallgatnia.
Tényleg, nem arról van szó, hogy tányért dobálva, üvöltve k-----anyázok, egyszerűen kell egy 5 percnyi "remélem megromlik az összes lekvárja" kaliberű kis kiakadás, aztán azzal elintézettnek veszem a dolgot.
Csak általában vagy nála telik be a pohár előbb, és kibukik belőle hogy miért hisztizek fölöslegesen, vagy bennem jön elő már annyira, hogy fáj ránézni is, hogy teszek rá egy megjegyzést, és ott is a vita.
válasza: válasza:Előbb-utóbb erre rá fog menni a kapcsolatotok, mégpedig az első KÖZÖSEN megoldandó probléma során.
Ugyanis ha ő inkább "duzzog", és nem kommunikál, triviális gondok alkalmával SEM fog - tapasztalat. És te hiába feszülsz meg, hogy tegyél ellene valamit, vagy szóra bírd, méginkább be fog gubózni.
Nem szeretem a "semmi", "nicsn baj, minden okés" - közben leordít róla, hogy de, van probléma - hozzáállást a dolgokhoz.
Még most el lehet ezzel szórakozni, de komolyabb gond esetén nem pálya, ha az egyik ilyen zárkózott és konfliktuskerülő is akár.
válasza: válasza:Oldottunk már meg együtt problémákat.
Isten ments, hogy minden nap dühöngjek, elnézést, félreérthetően fogalmaztam: a mindennapok stresszét nem úgy értettem, hogy nonstop, csak arra akartam utalni vele, hogy a rajtunk kívül álló problémák.
Pl most hétvégén kifestettük a hálószobát, és a fél naposra tervezett programból 3 nap lett az előző festő gányolása miatt, na ez például eléggé felhúzott mindkettőnket. Szóval nem ragelek minden nap azon, hogy nem mosolygott rám a boltosnéni :D bocsánat a fogalmazásért.
Köszönöm a válaszokat!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!