Rossznak érzem magam, viszont úgy gondolom igazam van?

Másfél éve ismerkedtünk meg. Voltak nagyon nehéz időszakaim/időszakaink, de túléltük. Viszont nagyon zavart egy ideig, hogy nagyon ritkán csinálunk együtt valamit. Nincs közös nap, közös délután, közös hétvége, csak az esték. Én addigra fáradt vagyok, mert korán kelek, ő meg fáradt, mert sokat dolgozik (14-16 órákat). Megértem, hogy van egy vállalkozása és az az első, de a szabadidejét is mással tölti, vagy ha velem, akkor is sietnie kell valahova mindig.

Megértem, hogy az alkalmazott nem zárhat be, nem bízik annyira benne, de 22.00-kor van záróra, minek elindulni 19.30-kor?? Felhoztam nemegyszer, aztán ráuntam és igen, nem jól csináltam, írtam, piszkáltam... De most (tegnap) aztán "elkezdett tenni" érte/értünk...de engem már nem érdekel. Beletörődtem, úgy döntöttem elég az este. Inkább nézem, amot szeretek meg csinálom a dolgom. Most akkor rossz vagyok? Vagy együtt kellene működnöm és menjek bele, hogy mpst kezdjünk együtt csinálni "valamit" nappal is?