Szerintetek van olyan, hogy valaki sosem lép túl az exén? Csak fájdalmat okozok magamnak.

2 éve szakítottam vele, mert úgy éreztem, hogy nem akarja komolyra fordítani a kapcsolatunkat. Akkoriban még együtt élt a volt feleségével, nem tudtak szabadulni a háztól, stb. Éreztem, hogy jó döntést hoztam, mert megrekedt a kapcsolatunk, úgy éreztem, hogy teljesen hülyét csinál belőlem, pl. csak hétvégente voltunk együtt, mintha a szeretője lennék.

Mindemellett rajongásig szerettem, olyan igazi szerelemmel, amilyennel szerintem csak egy embert lehet szeretni egy életben.

De nem tudom elfelejteni. Közben ő megismerkedett valakivel, és kb. fél év után összeköltöztek, együtt nevelgetik a nő gyerekeit, és én gyűlölöm azért, hogy én 5 év alatt sem érdemeltem meg a normális életet. És nekem írogatott még az elején, hogy még mindig szeret, és az a nő nem olyan, mint én, de közben szépen összecuccolt vele.

Nem találom a helyem. Volt azóta pár randim, most megismerkedtem valakivel, de úgy érzem, hogy soha nem tudok mást szeretni. De közben az élet megy tovább. Szeertnék én is családot, és én adtam időt a felejtésnek, de úgy érzem belehalok, ha pl. gyerekük lesz. 30 éves vagyok, nem akarok gyerekesen rajongani egy elérhetetlen pasiért.

De mindenről ő jut eszembe.