Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ilyenkor érdemes szakítani vagy inkább ne? Van remény?
Az a helyzet, hogy a barátom nem akart velem találkozni,pedig ideje lett volna csak mondott egy nagyon hülye indokot és hát ritkán látjuk egymást így ez eléggé zavart. Végül a beszélgetésben oda lyukadtunk ki hogy lehet olyan igényeim vannak amik vele nem passzolnak össze. Meg felvetette, hogy gondolt arra legyünk-e barátok, mert akkor nem fájna nekem annyira ha nem látnám.
Én mondtam neki hogy akkor már nem szerelmes és mondta hogy már nem érez szerelmet. És írtam neki hogy mondhatta volna korábban is hogy nem szeret meg ilyesmi, erre meg válaszolt hogy az hogy halványul a szerelem, az nem jelenti azt hogy nem szeret. Rákérdeztem hogy most akkor érez még szerelmet csak nem olyan szenvedélyeset, vagy csak barátnak akarna. Erre azt írta hogy nem olyan szenvedélyesen szeret, de törődik velem és több vagyok neki mint barát.
Most ez mi?
Azt is mondtam neki hogy nem lehet kimenni rajta, és bevallotta hogy a szenvedély neki olyan időszakos.....
Megbeszéltük hogy találkozunk és személyesen átbeszéljük.
Amúgy azért megtett nekem sok mindent, elmondhattam neki a bánatom, írogatott nekem hogy a kedvemre tegyen..... meg hajlandó volt sok mindenre miattam.... csak az is zavarta hogy úgy érzi nem felel meg az érzelmi igényeimnek.
Hagyjam a francba szerintetek vagy van még esély?
Lehet azt mondjátok rossz döntés volt.... de még egy kis időt adok a dolognak és aztán kiderül.
Mondjuk nem mondom, hogy én sose rontottam el dolgokat, mert sokszor volt olyan is...
Meglátom "kiállja-e a próbát"
Köszönöm az érdeklődést! Mikor elmondtam neki, mi az amit én hiányolnék, akkor végül megértette, és beismerte, hogy tényleg elhanyagolt valamennyire. Azóta találkoztam vele ismét, és változtak dolgok. Pontosabban, akkor nem keresett indokot, hogy miért ne találkozzunk, meg mikor találkoztam vele, akkor is nagyon igyekezett kedvemre tenni. Felköszöntött nőnapra, meg más módon is kedveskedett. Meg viszonylag sokszor magától is ír nekem. Volt olyan hét, a találkozásunk utáni hét amikor direkt nem kerestem én, de akkor is írt nekem magától... annyi üzenetet, ami egyébként már csodával határos szinte, hogy annyit írjon. A héten is írogatott, azért én is igyekszem őt keresni, mert azt se akarom hogy csak ő engem, mert az sem "igazságos". De azért így is eléggé írogat. Ha én írok neki reggel, ő este ír. Vagy reggel ír, mikor én nem írok.
Én tényleg csak olyan dolgokat hiányoltam, amik a kapcsolatunk elején megvoltak, szóval nem éreztem, hogy lehetetlen igényeim vannak.
De ezt ő is belátta, mikor elmondtam neki..... nyilván nem várok tőle túl sokat sem.. mert azt is tudom mi az ami már sok lenne. Szóval összességében véve, mióta beszéltünk erről, azóta jobban ír nekem, ha találkozunk, akkor nem mondja le indokok miatt, meg igyekszik (igyekszünk) megoldani, hogy sikerüljön. Még akkor is igyekszik időt szánni rám, mikor amúgy lenne más programja is aznapra, de mivel többi nap ellentétesen érünk rá, így megoldja. Ezt most nem én mondtam neki, hanem ő. Még rá is kérdeztem nála, hogy akkor biztos nem baj-e, ha már van másik program is és azt mondta nem, akkor is lesz ideje. Meg mostanában jobban ő az, aki felhozza a találkozót, akkor is, mikor én nem. Én most már direkt inkább kevésbé mondom neki, mert kíváncsi vagyok magától akar-e... meg nem akarok rámászni.
Remélem nem gondoljátok, hogy én vagyok a bunkó, hogy most ennyire tőle várok mindent, de mivel eddig fordítva volt, ezért szerintem jogos.
Persze azért éreztetem vele a pozitív dolgokat, hogy lássa a jót. Például ha valamivel örömet okoz nekem, azt elmondom neki, kifejezem, igyekszem azért néha (bár ritkábban kicsit) én is írni, hogy azt se érezze már nem érdekel... meg azért igyekszem jól kinézni, ha vele találkozok, hogy ne tűnjön el az sem.
Most így működik, aztán kiderül.
Én továbbra is úgy érzem, hogy nem lehetetlen dolgokat hiányoltam, mert azok megvoltak korábban, csak eltűntek vagy minimálisak lettek.
Meg igazából én meghagytam neki a lehetőséget, hogy akar-e változtatni ezen, vagy sem. Mondtam is neki, hogy én úgy érzem, eddig mostanában szinte csak én tettem valamit kettőnkért, ő sokkal kevésbé, és most rajta áll, hogy változtat-e.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!