Miért van az ha vele vagyok állandóan mindenben a problémát látom és mindenen megsértődök, de ha elege van ebből és szakít akkor pedig azonnal vissza akarom kapni?

Mert addig amíg másra haragszol, addig sem kell magadra vagy magadnak kellemetlen kérdéseket félteni. Pl "miért félek, miért nem bízom magamba, miért hiszem, hogy gyenge vagyok stb" és mivel magadnak ritkán hazudnál, vagy legalább is értelme nem lenne, az lenne a válasz, hogy mert "gyáva vagyok, mert megbízhatatlan vagyok, mert lusta vagyok fejlődni". És bár ezeken lehet változtatni, időt vesz igénybe, addig meg ott a bizonytalanság és a tudat, hogy sérülékeny vagy. A biztonságos teremtés meg ezáltal, de ez a biztonságnak csak a hamis érzete, míg nem te teszel érte, minden csak feltételes. Tarts önvizsgálat öt kérdező, tár fel a hibáid és próbálj változtatni rajtuk, akár segítséggel. Nem lesz könnyű, nem megy hamar, fájni is fog, de hidd el, meg éri a fáradságot. Lesz életed.

31/f

"Szerintem is jogos lenne ha egyszer tényleg nem fogadna vissza mert nem tudok ebben megváltozni."

Látod ebben igazad van. Ha ennyire lusta vagy magadon dolgozni és előre elkönyveled, hogy bár egy hisztis p*csa vagy, inkább az is maradsz, akkor tényleg nem való neked semmilyen emberi kapcsolat. majd pár pofáraesés után talán rájössz, hogy a kényelmesebb utat választani nem mindig kifizetődő dolog. Olyan meg nincs, hogy nem tudsz változni, mert aki akar, az bizony tud (pl. elmegy pszichológushoz), minden más pedig szánalmas kifogás. Most még gondolom szeret valamennyire, úgyhogy elviseli, de nyugi, nem fog ez örökké tartani, minden kapcsolatodat szépen tönkre fogod ezzel vágni.