A pasim gyereket akar de én nem és szeretem mit tegyek?

Hű. Hát ezt nem is lehet így bevállalni, ha így érzel, és ne is vállald.

mert egy gyerek- ahogy te esetedben is- mindig érezni fogja, hogy a szülője szereti-e, vagy nem. Popper Pétertől hallottam egy ilyen előadást, ő pl már felnőtt volt, és hasonlóan idegenséget érzett az anyja iránt végig.. Nem szerette őt. Hiába volt vele kedves, és gondoskodott róla, felnevelte stb, de valami nem stimmelt a kapcsolatukba. (Lásd a tiédet a te szüleiddel)

Aztán egyszer, mikor már felnőtt volt, kiderült, hogy az anyja mindig lányra vágyott és nem akart fiút.

Azt mondta, hogy azóta, hogy ezt megtudta, megértett egy csomó mindent, és innentől lett teljesen más a kettejük viszonya.. Sokkal jobb lett.

A te helyzetedre vetítve:

Arra nem gondoltál, hogy megpróbáld megoldani magadban az ehhez kapcsolódó viszonyodat?

Van pl családállítás, vagy pszichológus is tud segíteni abban, hogyan tudd feldolgozni és feloldani magadban ezt az érzést, ami létrejött a gyerekkorod miatt?

Biztos vagyok benne, hogy nekem is lenne mit javítani, csak nekem párkapcsolati téren ( bár szülni még én sem merek,d e én inkább házasságtól rettegek, és jelenleg még a gyerekszüléstől is, bár ez inkább az első tényezőhöz vezethető vissza)?

Azért ez már borzasztó képmutatás, amit néhány válaszoló csinál. Kénytelen vagyok én is beállni a bezzegezők táborába és feltenni a kérdést: akkor is ilyen melldöngetve támogatnák a gyermeket nem akaró felet, ha az férfi lenne? És nem, egyáltalán nem tök mindegy, hogy miért nem akar gyereket a kérdező. Olvassátok már el értően a szöveget, a kérdező nem szabad elhatározásából nem akar gyereket, hanem pszichésen alkalmatlannak érzi rá magát a gyermekkora miatt.

Senki egy szóval nem mondta, hogy a kérdező menjen bele, valóban ostobaság volna. De nem volna egyszerűbb az élete, ha félelem nélkül mondhatna nemet vagy igent dolgokra? Hogyha nem kísértené a múlt szelleme? Most a gyerek dologban ütköztek ki a félelmei, legközelebb másban fognak. Ez csak egy tünet, ha nem oldja meg a fő gondot akkor másik férfivel majd másmilyen konfliktusa lesz és akkor is a gyerekkorára fogja.

Pontosan. Nem mindenki akar gyereket és ez teljesen rendben van. Attól, hogy a társadalomban még mindig ez az elfogadott nem kell a semmire gyereket szülni. Van, aki nem való anyának, nincs érzéke hozzá, vagy szimplán csak nem akar gyereket. Ezt el kell fogadni, nem pedig hazudni magadnak és magadra erőszakolni olyan dolgot, amit nem szeretnél.

Nincs annál rosszabb gyerekkor, mint amikor a szüleid nem is akarnak téged, vagy az édesanyád nyűgnek érzi az anyaságot, esetleg depresszióba esik miatta. Nem kéne mindenkire ráerőszakolni az anyaságot. Van bőven elég lelkisérült ember akinek azért van borzalmas élete, mert szülőnek alkalmatlan anya nevelte fel. Vagy csak azért szülte, mert rá lett kényszerítve.