Férfiak, ha sokat keresnétek, elvárnátok a feleségetektől, hogy minimálbérért dolgozzon?

"Sőt, azt is a lelkemre kötötte, hogy nehogy elmenjek a suli végezte után egyszerre mindenféle rabszolgamunkára, várjam meg, amíg normális lehetőség adódik, ha ez fél, vagy akár egy év, akkor annyi. "

Aztán ha mondjuk a suli befejezése után 6-7 évvel kidob, mert beleszeret a titkárnőjébe, akkor ott fogsz állni 30+ évesen, és az egyetlen amit beírhatsz az életrajzod, hogy "tiszta otthont tudok biztosítani"

"Férfiak, ha sokat keresnétek, elvárnátok a feleségetektől, hogy minimálbérért dolgozzon?"

Egyáltalán nem várnám el - felőlem sokkal többért is dolgozhat, mint a minimálbér.

A lényeg, hogy DOLGOZZON.

"Én ugyan ebben nem látok sok logikát, nem degradál semmilyen munka, nem érdekelne, ha az nem ahhoz kapcsolódik, amiből a diplomám szereztem,

de ha ő így szeretné, akkor így lesz." (!!!)

mert ő így szeretné? és te mit szeretnél? főleg miután elhagyott másért?

Igen, elvárnám hogy ugyanannyit dolgozzon mint én, persze ebbe beleszámolnám a tanulási időt is mert az is munka.

Hogy ki mennyit keres az már mellékes, nálam közös lenne minden, a teher, a házimunka de a jövedelem is. Ez így korrekt.

#4

Én értem a logikát. De egyet ne felejts el: a férjed bőven keresőképtelen lehet, feletted mennek az évek, és ha egyszer munkavállalásra adod a fejed, nem nézik ám jó szemmel, hogy évekig üresen áll a munkatapasztalat rovat.

Kérdező: ő él a 2300-ból, te meg a 400-ból? Vagy ez hogy? Mert amúgy 2700 több, mint 2300, az rendben van, de ti nem éltek vagyonközösségben?

4-es válaszoló vagyok. Nem tervezek évekig otthon ücsörögni, mint ahogy azt itt sokan gondolják, nem lesz azért annyira nehéz munkát találnom (tolmács-fordítóként fogok végezni ritka nyelvpárral, ez nem nagyképűen mondom, csak leírom a tényt). Ha pedig bármi történne, el tudnám tartani magam, írtam, hogy nem esne le a karikagyűrű az ujjamról akkor sem, ha neadj' Isten olyan munkát kell végeznem, ami nem értelmiségi. De nekünk MOST ez így jó, boldogok vagyunk, a mi dolgunk, kettőnk között hogyan osztjuk meg a feladatokat. Én sem szólok bele a ti életetekbe.

Ha mindenki arra apellálna, hogy elhagyja a párja, és mi lesz utána, akkor minek házasodni? Nem értem az ilyen embereket. Köszi az aggodalmat, majd jelzek, ha elhagyna a férjem, hogy szórjatok már egy kis alamizsnát...