Miért ezt tartom a legjobb megoldásnak?

19:25 vok ismét, ha jol gondolom ez már több éve megy így, szóval kevés az esély rá , hogy mindenki elhiggye , hogy hírtelen megváltoztál, de amit javasolni tudok, légy te is kicsit bunkó, szólj vissza, tegyél te is megjegyzéseket ha rád tesznek megjegyzéseket, légy kicsit nagyszájú, mutasd meg, hogy nem vagy egy kis nyomorék liba akinek mindenki beszólhat mert te is vissza tudsz szólni.

És nem tudom , hogy nézel ki vagy milyen típusú lány vagy, de talán új frizura , kis ruhaváltoztatás sok változást hozhat, lehet először majd érdekesen néznek rád ha új lesz a hajad vagy az öltözéked de de talán azt ők is észre fogják venni, hogy kinyílt a szemed és kicsit más szeretnél lenni.

19:25 vok ismét:

Amúgy lehet, hogy hülyeségnek fog hangzani de, az emberen sokat változtat az ha elveszíti a szüzességét, kicsit felnőttesebb lesz, és kicsit megváltozik a gondolkodása is.

De ne add oda magad az első jött-mentnek , azzal próbáld meg elveszíteni akit szeretsz, és ha lehet ő is szeressen téged. Abban meg nincs semmi ciki ha még 18 évesen szűz vagy. Olyan pasit kell találnod, aki szeret eljárni kirándulni néha bulizni olyat aki mozgalmas életet él aki kimozdít.

Ja és nem azt mondtam, hogy plázacica légy csak változtass kicsit magadon, neked is jobb érzés lesz és mások is máshogy fognak látni. És legyen kicsit nagyonn szád! :)

Sok sikert kívánok!

26/f

Szedd össze magad. Szánalmasan viselkedsz, és ezt tudod magadról szerintem. Önként vállalod a mártír szerepet, nem is próbálsz kitörni belőle. Elfogadtad magad ilyen nyomoréknak és játszod a szerepet.

Szerintem rúgd seggbe magad és kelj fel végre a padlóról. És mielőtt bárki beszólna, van jogos magas lóról beszélni, mert én is magamtól másztam fel rá a legaljáról, puszta akaraterővel és eleinte erőltetett, aztán pedig igazi életörömmel.

21/L

Hejj, nekem sincs túl szép családom, rajtam és a nővéremen kívül mindenki iszik elég rendesen, és voltak már ebből rendőrségi ügyek is, például amikor apám ránk támadt baltával és betörte az ajtómat... Valahogy ezeket a dolgokat megtanultam úgy ahogy semmibe venni, mivel bármit teszek, nem tudok változtatni, pedig már próbáltam sokszor. Az egyetlen esélyem, ha már dolgozhatok, remélhetőleg a most következő főiskolai évek után (ha felvesznek:)), és el tudok költözni. Nem vagyok szociális típus, nem szeretek sok ember között mutatkozni, mert mindegyikben az ellenséget látom. Ez betudható az előéletemnek, mivel pl. általánosban engem konkrétan kineveztek az osztály legrondább emberének, és természetesen igénytelen voltam, és valóban egy legalja ember, de egy hirtelen esemény, az, hogy egy lány akibe interneten keresztül beleszerettem 1 év után, miután találkoztunk lekoptatott, megváltoztatott. Körülbelül 2 évig éltem mély depresszióban, már-már szánalmas szinten próbáltam magamon javítani. És hogy lett-e eredménye? Igazából nem tudom hogy azóta 5-6 barátnőm volt-e már, amiből talán 4 vallott magától szerelmet nekem, és most is egy fél éves kapcsolatban élek... Szóval lett eredménye.

Mit kaptam a sok szenvedésért? Erős jellemet. Olyan ember lettem, aki képes nyugodt maradni, egyáltalán nem agresszív, aki megszokta a rossz szituációkat, és nem bánom, hogy olyan lettem amilyen. Természetesen könnyen megsértődök, és tudok rendesen veszekedni is, de nem ütlegelős formában, leginkább logikus eszmecserére támaszkodva. Nekem is volt régen borotva penge a kezemben, de idővel rájöttem: Minek? Előbb utóbb úgyis meghalok, akkor nem számít mennyit szenvedek, de akkor is végigcsinálom.

Jelenleg az érettségire készülök, egész jó eredményekkel, habár a szóbeli még hátra van, és a tételekből le vagyok maradva, így stresszesebb vagyok, de nem mondhatnám hogy szar az élet. Ha sikerül, bekerülök főiskolára, ha nem, csinálok nyelvvizsgát és újra nekiugrok. Megpróbálom, és addig javítok a dolgokon, amíg nem sikerül.

Ezeket leírva szerettem volna kifejezni azt, hogy nem szabad feladni, mivel értelme sincs feladni. Harcolni kell, és eléred a céljaidat. 18 évesen még túl fiatal vagy ahhoz, hogy feladd. Ha 50 évesen döbbensz rá, hogy az egész életed leves, akkor érthetőbb lenne, de még rengeteg időd van változtatni. Sok szenvedés jön még, de lesznek szép dolgok is, és ezekért a szép dolgokért érdemes élni.