Nem szeretem ha megcsókol, megfogja a kezemet a barátom, ez baj?

Hát én nem.tudnék egy olyan sráccal együtt lenni, aki nem fogja meg a kezem meg csókol meg mittomén az utcán. Egyébként, ha nem.nyaljátok egymás arcát kb, akkkor szerintem senlk nem fog titeket bámulni.. nem.is értem.

De azt fejtsd ki, hogy mit érzel. Hogy miért nem jó ez neked, ha otthon meg igen.

Viszont ez esetben, olyan srácpt kéne keresni, akit ez nem zavar. Szerintem egy idő után, nem fogja tudni tolerálni.

Ha ilyen barátom lenne első gondolatom az, hogy nem szeret. Nekem a fizikai kontaktus nagyon fontos és sokan vagyunk így ezzel. A kézfogás nem csak azt mutatja a külvilág felé, hogy egy pár vagytok. Ennek van egy tök jó összetartozás érzete. Jó érzés, hogy ott a barátom, fogja a kezem, "vezet" és én követem. A csók szintén, nem tudok úgy mellette lenni, hogy ne érintsem meg, ne csókoljam meg egyszerűen nem is tudom, hogy működhet köztetek a kémia ha erre nincs igényed. Meglátom a barátom a legutolsó szakadt cuccban és már ugranék is rá. Gátlásos vagy nagyon és ennek biztos van valami lelki háttere. Ne haragudj, hogy ezt mondom, de amíg ezt meg nem oldod magadban akár szakember segítségével, addig nem biztos, hogy párkapcsolat kéne neked. Vagy esetleg egy hasonló érzelem mentes, jégcsap típus nem akadna fent ezeken.

Sosem lesz gyereked? Vagy ha az ő kezét kell majd fogni (gondolom nem hagyod masírozni majd magad mellett a totyogó gyerket egy forgalmas utcán) az belefér? Ő csimpazkodhat a szoknyádba? Még össze is fog nyálazni, ott is ahol nem akrod. Az belefér? Mert ő gyerek? Az az ember miért nem érinthet meg majd, akitől ez a bizonyos gyermek is származik? Neki kevesebb köze van hozzád? Csak a gyerkeddel lesz nyilvánosan is vállalható, intim viszonyod majd, a férjed ezt nem érdemli meg, avagy ő már felnőtt értse meg? Bár ha ezen nem változtatsz lehet nem kell majd ilyesmiken agyalnod. Esetlg úgy nevelnéd fel a gyerked, hogy őt is korlátozod ebben, puszi ünnepekkor meg karácsonykor és kinevelsz egy újabb sérült, érintés-undoros, komplexusos generációt, aki már mindezt otthon a saját anyjától sem kapta meg, ergo mástól sem fogja elviselni? Semmiképpen nem normális maga a hozzáállás és valami egyéb komplexust feltételez, aminek a gyökere fene tudja nálad hol van. Nem egészséges olyanokat gondolni, amit említettél is, hogy például a család előtt mehet, mert "őket nem hozzuk kényelmetlen helyzetbe". Ezek szerint azt feltételezed, hogy idegeneket igen. Már pedig azok a bizonyos idegenek tojnak rátok magasról, téged mégis frusztrál, hogy mások előtt testi kontaktot létesíts a szerelmeddel. Én konkrétan agyfa*zt kapok az utcán egymást nyaló pároktól, ha meg cuppognak mellettem a moziban nopláne, de azért ez nem egyenlő avval, ha fogja a kedvesem a kezem, vagy magához húz ösztönösen, megpuszil, elnyom egy csókot (nem a nyelvemet szippantja ki az arcomból percekig a boltban, míg sorbanállunk, az nekem sem fér bele, mert tényleg nem tartozik másra). Én tudni szertném mindez honnan ered és megoldást keresnék, szakszerű segítséggel akár, egyszerűen azért, mert ez a fajta szorongás nem egészséges. Lehet kompromisszumot kötni és mérsékelni kicsit, míg megoldódik a helyzet, de hogy nem foghatja meg a kezed, mert elhúzod az nonszensz. Nem az zavarna, hogy ilyen vagy valami miatt, hanem az, ha nem akarnál rajta változtatni, leginkább a saját érdkedben, nem is miattam.

Csak egyet nem értek. Ki a francot érdekel hogy a járókelők, vadidegenek mit gondolnak? Ez valami megfelelési kényszer? Messzirőr kiszúrod a párokat mert fogják egymás kezét? TAPS! A baj a te készülékedban van.