Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Elhagynád a párod, ha kiderülne, hogy rákos?
Fiatal (23) nő vagyok, 4 éve együtt, két hete hàzasodtunk.
Még nem biztos semmi, hétfőn kapom meg az eredményeket.
Sosem jártam bőrgyógyàszhoz, mivel mindössze egy anyajegyem van. Gyerekként nem szoktattak rà, hogy jàrni kell, sose napoztam, sose szoliztam, senki se volt beteg a csalàdban, sosem fordult meg a fejemben, holott màs orvosokat làtogatok rendszeresen.
Aztàn olvastam egy cikket, ami hatàsàra rászàntam magam, hogy ha visszajöttünk a nyaralàsról, csak azért is elmegyek kontrollra, nyugodtabb leszek. Viszont mèg itt a nyaralàson sikerült életemben először megkaparni az anyajegyet, így mèg aznap elmentem vele orvoshoz. Elküldtek levetetni prevenciós céllal. Az orvos azt mondta, ha nem sérül meg is elküld, mivel az arcomon van, ès azt nem tudom nyàron a Nap elől takarni. De így 3 napon belül kellett mennem.
A màsik doktornő (aki csinàlta), megnyugtatott, hogy nincs elvàltozás, a melanoma máshogy néz ki, 25 èves tapasztalata van, higyjek neki ("ő lenne a legjobban meglepve", a sajàt szavaival élve) , de el kellett küldeni a laborba levétel utàn. Vérvételre nem küldtek.
Aztàn itt az oldalon ràm ijesztettek, hogy nem kell àm elhinni, amit az orvosok megnyugtatàsi céllal mondanak, a prevenciós céllal levett anyajegyből bőven lehet ràk az alatt a 3 nap alatt ami az első kontroll és a levetetès közt eltelt.
Azóta egy ideg vagyok. Anyukàm az egészségügyben dolgozik (rákos betegek mellett is), ő azt mondta, soha nem hazudnak a betegnek, ponthogy előre figyelmeztetik, ha esèly van a bajra.
A férjemet màr felkészítettem a legrosszabbra, eleinte komolyan vett, de a végèn màr nem tudott. (Vettem magamnak ezt-azt, és morbid humorral megjegyezte, hogy azt gondolom, szükségem lesz még erre? Aztàn persze elnèzést kért, ezzel nem viccelünk)
Amikor kérdeztem, elhagyna-e, azt mondta, természetesen nem, de fèlek, nem tudna râm többè nőkènt nèzni, ha mégis kemora kène mennem...
"Két hete mentem férjhez, persze, hogy szàmít, beadnà-e a válókeresetet a férjem, amint kiderül, hogy pozitív az eredmèny."
???
Egyrészt ez itt nem fog kiderülni, másrészt nem olyan férfihoz kellett volna hozzámenni, akinél fel sem merül a kérdés, hogy veled marad egészségben, betegségben?
"eleinte komolyan vett, de a végèn màr nem tudott".
Nem csodálom..
Hagyjuk már :)
Dehogyis hagynám el, segítenék neki, amiben kell, kísérném a kemóra, ha szeretné, stb.
Amúgy:
Anya SLE-ben halt meg. Az élete utolsó éveiben a szteroidoktól pókhasa lett, felpuffadt az arca, a végtagjai ellenben vékonykák, erőtlenek voltak. Néha menni sem tudott, az utolsó hónapot pedig kórházban töltötte soványan, haldokolva.
De apa szerette, megfőzte a kedvenc ételét, magához húzta, megcsókolta, simogatta, és mindent megtett, hogy anyának jobb legyen.
Noha szeretkezni már nem tudtak, de sokszor bújtak össze... apa végig nőként tekintett anyára, pedig már "elcsúfította" a sok gyógyszer.
De ő szerette, és mikor anya kórházba került, olyanokat is beírt a naptárba, hogy "Marcsi főtt krumplit eszik", mert fontos volt, és a javulást, reményt jelentette.
Anya rá két hétre meghalt, és apa hónapokig sírt utána, nagyon szerette, és akárhányszor róla beszél még most, 15 év után is szomorú lesz, mert hiányzik neki, és "soha nem volt olyan boldog, mint a házassága alatt".
Ezt csak azért írtam le, hogy ne félj, ha igazán szeret a kedvesed, melletted áll és segíteni próbál.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!