Kiszerettem a páromból és elhagytam a főnököm kedvéért. Most nem kellek neki? 20/L

A főnököm 30 éves felnőtt férfi. Gyakran mondta, hogy ez a fiú nem hozzám való, túl fiatal, semmit sem tesz értem semmit sem ad nekem. Az én történeteim alapján.

Már egy ideje nem szerettem a barátom és csak tanácsot vártam a főnökömtől, aki mindig úgy láttam, hogy őszinte volt velem és a saját tapasztalatait is megosztotta. Ő szakítani akar a barátnőjével én viszont együtt akartam maradni a barátommal, de olyan csalódott és boldogtalan voltam folyton, hogy mindenre rányomta a bélyegét. A családi beszélgetések során is feljött, hogy ne csináljam ezt tovább.

A volt barátommal sokat beszéltem erről, amikor érezte hogy gond van, akkor mindig tett értem, amúgy sajnos nem. Tehát se randi, se egy kis odafigyelés, érintések, semmi. Azután tett csak miután elmondtam neki hogy nekem nem jó ez így (ötvenedszerre) de én már szakítani szeretnék akkor viszont a csillagokat is az égről.

Közben én beleszerettem a mostani főnökömbe akitől mindent megkaptam érzelmi szinten ami egy ilyen lépéshez kell. De.

Ennek már több hete, a főnököm még nem tudja hogy szakítottunk, ennek ellenére kerül, alig áll velem szóba. Azt mondta elvetette a súlykot és túl messzire ment, mióta a főnököm lett ezt már nem teheti. (csak beszélgettünk! Se szeretlek semmi sem volt. Egy hónapja kapta ezt az állást és lett a főnököm előtte kollégám volt. )

Én ezt megalázónak érzem, azóta nem keresem a társaságát, ő viszont nagyon sokat bunkózik velem, beszólt sokszor kollégák előtt is. Eközben meg hív futni és hazakísér ami egyébként az ellenkező irányban van mint amerre ő lakik...

Én nemrég léptem, leültem vele és megértem hogy ne bunkózzon. Azóta viszonylag normális, napi egyszer jön hozzám és kérdez valamit, hogy hogy vagyok stb. Ezeket úgy figyelmen kívül hagyom pedig régen kerestem sokat. Még amikor ő nem keresett már akkor is.

Úgy érzem játszik velem. Jó volt neki hogy egy fiatal lányt szédít, minden nap írt messengeren és vegigbeszéltük a napot. Szépnek és okosnak hívott, kedveskedett és ajándékokat hozott nekem.

Ja és nem régóta a főnököm, mielőtt az lett csak kollégák voltunk. Akkor volt velem ilyen kedves és addig udvarolt. Sokszor hozzám ért és tényleg minden nap keresett és velem akart lenni.

A barátom már nem szeretem. Bármekkorát csalódtam ő már nem hiányzik, ennek ellenére árverve érzem most magam. A főnököm meg újra kavar az exével.

Egy boldog kedves életvidám lány voltam, de egyszerűen most nem tudok boldog lenni. Így elcsábítani sem tudom.

De ha tudnám lenne egyáltalán értelme? Tényleg szórakozik?