A lelkemet is kiteszem a barátomért, szeretem. Bármit megteszek csak, h a kedvében járhassak Olyan dühös lettem rá h azt mondtam kell egy kis idő h átgondoljam a kapcsolatunkat. Hülye vagyok h ilyesmin problémázok, és a szakításon gondolkozom?

Nem hülyeség amire gondoltál!

Nem értem, hogy hogy bírtál ki mellette ilyen sok időt! Ha nem tudja, hogy mivel járhatna a kedvedben akkor azt honnan tudja, hogy a "barátnőjének" (???) mit vegyen? Én egyébként ezt a barátnős dolgot sem nagyon értem!

Nem ismerem őt, tehát kerülöm az előítéletet, de amit leírtál, abból igenis azt szűröm le, hogy neki egyáltalán nem fontos ez a kapcsolat. Na és Te? Neked erre van szükséged? Gondold egy picit végig a dolgot (ne is kicsit!), és juss el odáig, hogy talán egyszer az életben, önmagadat is kéne annyira tisztelned és figyelembe venned, hogy csinálj olyanokat, amik ellentétesek a szíved akaratával. (Ne haragudj, hosszú mondat volt :)) De a lényeg akkor is az, hogy... Tök jó, hogy Te teljes szívedből csinálsz ilyeneket, a kedvében akarsz járni.. de sajnos egy kapcsolat, két emberről szól, és nem egyről. Mindenhez kettő kell. Az ember nem a viszonzásért csinálja az ilyesmit, de akár a csók: úgy kaphatod, ha adod is, és úgy adhatod, ha kapod is.

Egyoldalú a dolog, szerintem többet érdemelsz. Magadnak is tartozol ennyivel!