Meg vagyok indulva, ti mit tennétek? Komoly párkapcsolatom van SOS

ezt neked kell eldönteni, de minden egyes kapcsolatban jön egy időszak, amikor elfantáziálgatsz, hogy milyen lenne másokkal. Főleg, ha első kapcsolatod.

Ez általában 7. évben jön, az a legdramatikusabb.

Nagyon jó megoldás, ha feldobjátok valamivel a szexet, gondolom már kezd unalmassá is válni, érdemes új dolgokat kipróbálni, ehhez viszont kell a kommunikáció.

Lehet, hogy van az életben jobb pasi, akivel sokkal boldogabb lennél, ez természetes, de lehet a mostanit máshol nem találod meg. Senki sem tudja.

A lényeg, hogy ha boldogtalannak érzed magad, akkor cselekedj. Ha csak a puncid bizsereg és felizgulsz arra, hogy milyen lehet egy másik pasival az ágyban... az elmúlik.

Én a helyeben indulnék. Megmondanám neki őszintén, hogy tapasztalni akarok.

Lehet, hogy sokkal jobbat találkozol. De az is lehet, hogy visszafogod írni.

De gondolj bele, milyen lenne 40 évesen készülni randizni, amikor már nem igazán kellesz senkinek.

A nők azt hiszik, hogy egész életükbe kívánni fogják őket. És nagyon fájdalmas, amikor tapasztalják, hogy ez nem így van.

Megadnak kell megtapasztalnod a csalódást.

Most 21 évesen vannak a legjobb esélyeid. /F

Mindig van jobb.

Vagy jól fog működni mással, vagy nem.

Inkább most éld ki magad, mint hogy akkor bolondulj meg mikor gyerek is van, mert az senkinek nem hiányzik.

Fiú vagy mi? Csak tippelek.

Te tudod neked mi fontosabb, az a kapocsolat amiben vagy vagy pedig kiélni magad.

De azt tudd, egy idő után mindenkivel ugyan olyan "megszokott neha unalmas" lesz. Ugyan olyan lesz a szex is egy idő után, a kommunikáció, minden!

Én biztos nem lépnék ki ha pl el tudok képzelni az illetővel bármit(ossze költözés stb). Illetve ugy gondolom nem becsülöd meg eléggé mert nem tudod nem tapasztaltad milyen hülyék vannak fiúk lányok egyaránt. Tehát ugy ertem nekem volt par idiota pasim..es nem dobnam csak ugy el mer a jelenlegit en pl nem buliztam eleget. Te se tudhatod hogy utana találsz e nála esetleg jobbat vagy ugyan olyan normálisat, ha nem találsz akkor meg vissza sirod majd. Tehát kockázatos ez, lehet jol fogod eleinte érezni magad mer buli pia csajok ..de lehet hogy sokáig nem találsz vagy egyáltalán nem találsz neked megfelelőt.

az a legnagyobb hülyeség, hogy "felmerül benned, akkor biztos nem szereted a párodat"

Kb annyira állja meg a helyét, mint "ne nézz meg másokat az utcán" vagy "ne nézz pornót"

Kíváncsiság, ismeretlen felé. Ennyi. Akkor szakíts, ha nem vagy boldog vagy már nem szereted.

Tanácsot adni mindenki tud. Én ebbe nem is mennék bele, csak (a teljesség igénye nélkül) sorolok néhány szempontot, aztán te majd eldöntöd, hogyan tovább.

A mostani kapcsolatodnak megvannak a maga veszélyei. Tudod, senki sem születik jó, vagy rossz embernek. Vagy, hogy jobban megértsd, úgy fogalmazok, hogy senki sem születik szerethető, vagy utálandó embernek. A hozott mintákkal indulunk neki az életnek, aztán rájövünk, merre, hogyan kell formálni magunkat, ha célt akarunk érni. A párválasztás pedig a legerősebb motiváció. Amikor pasiként nem felelünk meg a kiválasztott csajnak, vagy lányként ránk se néz az a fiú, akiért pedig mindent megtennénk, az nagy mozgatórugó. És minél többször esünk át ilyen krízisen, annál jobb, annál szerethetőbb emberré válunk. Tesszük magunkat. Kényszerből! Mert látjuk, hogy így nem buli.

Ha 15 évesen leragadok valaki mellett, az mindkettőnkre rossz hatással van. Se a páromnak, se nekem nem kell fejlődni, hiszen lám; így vagyok jó, ahogy vagyok, mert elfogad a párom. A siker nem jó tanítómester. Csak a kudarcaink által tudunk jobbá válni. Vedd számításba azt is, hogy most, fiatalon van itt az ideje a tanulásnak, tapasztalatszerzésnek. Hibázásoknak, s az érte járó pofonok begyűjtésének. Mert harminc fölött sokkal nehezebb talpra állni egy-egy keményebb jobb horog után. Pedig az jön, amíg nem tanulunk meg olyan emberré lenni, akit csókra predesztinál a jelleme, nem pofonra.

Azt is vedd figyelembe, hogy amiben most vagy, az egy kényelmes, langyos pocsolya, ahová készülsz, az egy háznyi hullámoktól háborgó tenger. A langyos pocsolyában nem kell küzdened az életben maradásért, kint a tengeren annál inkább. A langyos pocsolyában nem leszel boldog, a tengerről révbe érve annál inkább. A te döntésed, hogy a kényelmet választod, vagy a boldogságot. De azért azt is nézd, hogy a kényelmed megvan, a boldogságodat pedig vagy megtalálod, vagy nem.

É férfiként mindig Boccaccio elvét vallottam: Jobb megtenni és megbánni, mint megbánni, hogy nem tettük meg.