Ha nem működik teljesen jól a kémia, hogy javítsam fel a szexuális életünket?

Az a kérdés, hogy megalkudsz-e, vagy továbblépsz és bízol abban, hogy találsz jobbat? Olyan sosem lesz, hogy minden tökéletes (testileg is, lelkileg is).

Én kicsit idősebb vagyok szerintem és hasonló a helyzet nálunk is, de eszünkben sincs elhagyni a másikat. Szeretjük egymást és nem a szex körül forog a világ. Igen, nálunk ez a szokásosnál talán kicsit gyengébb, de az érzelmi oldalunk sokkal erősebb. Mindenben egyezünk, mindenre találunk megoldást. Nekem ez az érzelmi kötődés sokkal fontosabb, minthogy mennyire képes megd*gni. Ez is egy szempont volt régen, amíg nem a családtervezés és fenntartás került terítékre. Mostmár ez csak sokadlagos.

Nem értek egyet az utolsó válaszolóval, 3 éve vagyok együtt a párommal, tesileg-lelkileg tökéletesen passzolunk egymáshoz,imádok vele szexelni,mindig orgazmusaim vannak és ő a lelki társam.

Kérdező! Hagyd el a mostani párod,mert a szex az alapja az érzelmi résznek is. Hiszen azáltal tudod valójában kifejezni a mély szerelmet..persze ehhez jön a sok plusz,kommunikáció,sok-sok humor és nevetés,közös jövőkép stbstb. De ha a szex nem működik, a többi szex nélkül csak egy barátság.

24L

Én pedig a te utolsó mondatoddal nem értek egyet! :)

Éppen ezért nem lehet szerintem felelőtlenül tanácsokat osztogatni arról, hogy mit kezdjen más a sorsával. Ki így boldog, ki úgy.

Sok sok beszélgetés az, ami ezt megmentheti, de semmiképpen nem mondanám azt, hogy egy 4 éves kapcsolatot azonnal dobjon el valaki azért, mert a szex nem működik közöttük tökéletesen.

Köztünk sem, még is boldog vagyok a párom mellett és ő is mellettem. Abszolút NEM CSAK legjobb barátomnak érzem. :)

Igaz régi a kérdés, de válaszolok rá, mert nagyon hasonló cipőben jártunk és mindenkinek tanulságos lehet a történet.

Feleségemmel 7 éve ismerkedtünk meg, az elején mondta, hogy neki hiányzik az a bizonyos szikra, a nagy szerelem, amiről mindig is álmodozott. De aztán mégis elcsábított, majd később összeházasodtunk és gyereket vállaltunk. Nem gondoltam volna, hogy ennek a szikrának még lesz jelentősége később, évek múlva.

A szex minőségben jó volt szerintem, feleségem szerint már nem annyira. Mindig volt orgazmusa neki is, de csak úgy, hogy ő is izgatta a csiklóját. Elmondása szerint ez mindig így volt nála korábbi partnereknél is. Én el se tudtam menni előtte - fejben, mindig törekedtem rá, hogy neki jó legyen. Megéreztem minden rezdülését, és ha nála valami nem volt rendben fejben, nem volt ott lélekben, máshol jártak a gondolatai, egyből elment minden vágyam. (Szerencsére ilyen azért viszonylag ritkán fordult elő. ) Nekem a szex puszta testiségként nem működött, csak érzéki szívvel lélekkel történő szeretkezésként.

Persze éreztem én, hogy azért ez messze van ez a tökéletestől, és van hova fejlődni. De nálam ez még az elég jó kategória volt így is. Én nyitott voltam kb. mindenre, hogy a kedvébe járjak, új pózokat, új helyszíneket, stb. kipróbálni. De ő ezt nem viszonozta, a legkisebb kéréseket sem, mondván "az őt nem izgatja fel". Miért csak olyat lehetne megtenni a párunkért, ami mindkettőnket az egekbe repít azonnal? Én nagyon szívesen, bármikor megtettem érte olyanokat is, ami neki nagyon jó volt, nekem meg kb. tök semleges, se nem jó, se nem rossz. Aztán idővel egyre inkább kezdte kerülni a csókot is, főleg szex közben, mindenféle hamis indokokra hivatkozva: szúr a szakállam. Oké, megborotválkoztam, akkor meg túl nyálas a csókom, azt se szereti. Máskor meg csak úgy nem kívánja éppen a csókot. Aztán kb. 1-2 pózra szűkült le a szexuális életünk, amikor háttal volt nekem, amikor fizikailag se jött volna össze a csókolózás. Aztán egyre kevésbé volt elégedett, mindig csak kritizált, de megpróbálni közösen javítani nem volt hajlandó, mert szerinte ennek "magától kellene működnie". Nekem meg már lassan a kedvem is elvette a szextől, sok volt az elutasítás, én is egyre ritkábban kezdeményeztem.

És a csattanót a végére hagytam. Az egész hanyatlás a gyermekünk fogantatása környékén kezdődött, a terhesség alatt alig-alig volt szex, utána meg már szinte semmi. Aztán később kiderült, hogy a feleségem a fogantatás környékén megtalálta a nagy szerelmet, a szikrát, amit mindig is keresett, és 1,5-2 éven keresztül végig csalt.

Most fogunk elválni hosszú huzavona után, a szeretőjét választotta, mert vele megvan a szikra, a kémia, és ő sem akar egy életet leélni velem úgy, hogy nem működik a kémia. Igaz, hogy minden más működik, szinte tökéletes, de ez nem számít. Amikor kibukott az egész, volt egy csomó indok, hogy mi volt rossz a kapcsolatunkban, ami miatt idáig eljutottunk, hosszú volt a lista, de rövid idő alatt kijavítottunk szinte mindent, csak az a fránya szikra nem jött neki, ami sohase volt meg, szóval most válunk. Amott megvan a szikra, de rengeteg más nem lesz meg, ami miatt nagyobb összegben mernék fogadni, hogy nem sokáig lesznek együtt, vagy legalábbis nem sokáig lesznek felhőtlenül boldogok.

Szóval kedves nők és férfiak, akinek ilyen nagyon fontos és mindenható az a bizonyos szikra, az legyen felelős, és NE jöjjön össze olyannal, akivel nincs meg, NE hazudjon magának és társának, hogy az nem is olyan fontos, meg lehet lenni nélküle, NE húzza évekig az időt, és NE döntse évekkel később romba párja és gyereke(i) életét emiatt.