Jogosan idegesít az, amikor arról beszél, hogy melyik csávónak tetszik meg kivel kavart régen?

Abból amit leírtál nagyon éretlen szegény, ráadásul beképzelt és élvezi, hogy mennyire népszerű. Ami persze arról szól, hogy mindenki csak meg akarja dugni.

"Sokszor ez a téma" Érdekes kapcsolatotok lehet egyébként, ha ez konkrét állandó beszédtéma köztetek...

Én egyszer szólnék neki, hogy szépen építse le ezeket az embereket mert az ÉN barátnőm. de engem egyébként is hagyjon ezzel a bánatba békén, mert nincs kedvem ezt hallgatni. Ha megérti jó, ha nem akkor kivágnám mint a taknyot.

Felnőtt nőként az a véleményem, hogy a barátnőd egy éretlen, gyerekes, tapintatlan kis p***a. Nem tudnám a helyedben komolyan venni.

Leülnék vele megbeszélni, hogy nagyon gáz a viselkedése és ha nem hajlandó változtatni rajta, akkor keresnék egy értelmes lányt a helyedben.

Nyugi.

Lefogadom, hogy a kanjelöltek hócipője meg a rólad szóló sztorikkal van tele.

Erről az jutott eszembe, amikor az exem már kapcsolatunk első hónapjaiban azt ecsetelgette, hogy melyik lánybarátja jött volna össze vele, meg hogy neki igazából a volt barátnője anyukája is felkínálkozott (és ha nem a nője anyja lett volna, meg is dugta volna, mondta ő). Ja, meg random beközölte, kiket akart megfektetni, kikkel kavart bulikban, meg mi volt, hogyan...

Nem pont ugyanaz a helyzet, mint nálatok, de szerintem van, amit normális ember nem ecsetelget a szerelmének.

Remélem, az új barátnője jobban élvezi ezeket a témákat, mint én anno. :D :D

Nem veled van a baj, a partner részéről vagy érzelmi intelligencia-gondok vannak, vagy egyszerűen csak ebből merít erőt, hogy téged "letör", ő meg visszaigazolást kap.

24/L

Jézusom. :D

A a"Bocs, van barátom." -ban mégis mi bunkó? Most komolyan.

5 éve vagyok kapcsolatban, és nem szoktam bunkón visszautasítani senkit.

Sőt, volt, hogy egyszer nem ezzel a szokásos mondatommal küldtem el egy srácot, aki egy szórakozóhelyen odajött hozzám, hanem csak annyit mondtam, hogy "nincs kedvem ismerkedni/beszélgetni."

Akkor ott mellettünk voltak egy ideig, láttam hogy szőke, és egyébként szép csaj meg egy másik meg rá nyomult éppen utána. :D Kicsivel később mégis odajött még egyszer tőlük, hogy "emlékszik ám arra, amit mondtam." Akkor csak annyit mondtam neki, hogy "ne haragudj, de van párom."

- Erre ő meg hogy, ó, akkor még kedves is voltam az előbb. :D ( Mondjuk azt sem értettem, hogy a másik lány tényleg szép is volt külsőre pedig, és konkrétan nyomult is rá, hogy miért jött vissza inkább, nem értem azóta sem, de mindegy is. :D )

A lényeg, hogy nem mondom, nekem is jól esik a mai napig, ha tetszek valakinek. De az más, amikor valakinek meg kell a folytonos visszaigazolás, ráadásul nem is érti, hogy ez téged miért zavar..

Számomra alap dolog volt közölni minden ilyen szituban, hogy barátom van, mert ezt nem tudja senki kikezdeni, és pont hogy nem bunkó dolog. Soha senki nem vette bunkónak érdekes módon, soha eddig. :D

Az meg hogy ezeket külön ecseteli is neked, nyilván idegesítő.

Régen rossz, ha valaki így épít az önbizalmát, aki ilyen szinten van, abból azt is kinézem ezen a szinten, hogy majd egyszer ott tart, hogy önigazolásképp kavar csak mással stb.