Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A baratom megtudta, hogy szivbeteg vagyok most mit tegyek hogy ezt megbocsassa nekem?
A baratommal lassan ket eve vagyok egyutt. En szivbeteg vagyok, rendszeresen jarok vizsgalatokra es most bekellett mennem az sztkba utana ugy volt talalkozom a baratommal majd mert moziba akartunk menni. De a baratom nem tud a szivbetegsegemrol. Bementem a gyogyszertarba is a maganorvosom adott receptet meg kellett meg verhigitot vagyis sincumart vennem. Meglepetesemre a baratom a kocsival eszre vett es kerdezte hogy mi van a szatyorban mik ezek a gyogyszerek? Soha eletemben nem ereztem annyira rosszul magamat. Levert a viz nagyon. Nem is akartam hazudni neki. Elmondtam hogy ezek az en gyogyszereim,mert szivbeteg vagyok. Eloszor nem hitte el es ketszer is megkerdezte,hogy "mivan"? Utana hosszabban beszeltem vele errol a kocsiban. De moziba nem mentunk utana. Haza mentunk. Kiszaltunk a kocsibol, felmentunk a lakasra es becsapta maga utan az ajtot. Hozzam sem szolt. Bocsanatot kertem tole, hiszen nem mondtam el neki,hogy szivbeteg vagyok, de ezzel lehet egyutt elni es nem akartam,hogy tudja van ez a betegsegem. Ez negy nappal ezelott volt. Azota persze nagyon sokat kerdezoskodik, de szomorunak latom es hatalmas feszultseg van koztunk. Bocsanatot kertem, de nem reagalt ra. Azt mondta nagyon haragszik es ezt meg nem emesztette meg.
Most mit mondjak neki,mit tegyek,hogy ne haragudjon ram? A kocsiban elfordult tolem es a szemet torolgette. Azt mondta duhos nagyon es csalodott. Szerintetek hogyan tehetnem ezt jova? Nagyon szeretjuk egymast, szerelmesek vagyunk egymasba. De errol nem beszeltem vele soha. Es most sokszor aggodalmaskodik. Tegnap pl a taskambol elokereste a gyogyszereimet es elolvasta a papirokat meh a leleteimet is. Gondosom eldugtam elole. De most mar tok felesleges. En azthittem hogy zavarni fogja,ha elmondom neki,hogy van ez a betegsegem. Az a baj,hogy lehet a agusztusban muteni fognak. Az lesz az elso mutetem. Es nagyon felek. Nagyon sajnalom,hogy nem mondtam el neki. Szerintetek meddig kell varnom,mit tegyek,hogy megbocsasson?
20 eves lany vagyok. A baratom 26 eves. Mar osszekoltoztunk. Mindketten dolgozunk. A szuleim Angliaba koltoztek. Igazabol csak a baratom van nekem. Senki mas rajta kivul.
L
Most mar cseszhetem. Tudom,hogy nem kellett volna titkolnom. De hiaba kertem bocsanatot, ez keves azert. Bizni meg nem bizik bennem. Pedig tenyleg mindig huseg is voltam hozza, nem titkoltam mast, nem hazudoztam masban, nekem fontos volt o. De valahogy ereztem, hogy ez lesz. Azt mondta ha nem titkolom ezt el, akkor is szakitott volna velem, ha tudja mutetem is lesz. Azthittem ad nekem egy eselyt. De nem.
Mindegy most mar. Tanultam a hibaimbol. ;( Hat nem tudom. Volt egy fiu meg joval korabban akivel csak parszor talalkoztam es amikor mondtam h szivbeteg vagyok inkabb nem akart velem talalkozni mar, mert "ah o nem akarja h mellette patkoljak majd el" pedig ez nem halalos betegseg! Utana volt az a rovid kapcsolatom ahol szinten kidobtak amikor elmondtam. Es most ez, ahol mar nem mondtam el, de ha ezekszerint elmondtam volna akkor is repulok. ;( Tudtam, tudtam h ez csak teher masnak.
válasza:Mit mondtam az elején!? Többnyire mikor bedobtad ezt az egészet? Megmondtam, hogy szakítani fog. De nem bántásból.
A barátod meg egy gyáva freg. Persze, érthető egy picit a részéről, hogy mitől fél. Fél attól, hogy veled marad, élsz 10 évig, 10 év múlva meg ő maradna egyedül és fél, hogy ezzel tönkre tenné az életét.
Viszont egy szemét rohdék is. Nem járkálsz kórházba állandóan, nincsenek fájdalmaid gondolom.
Simám boldog lehetett volna melletted!
Az a srác nem szeretett téged, hanem csak kihasznált!
Sajnálom!
válasza:Sajnálom hogy így végződött. Jobb ha már a kapcsolat elején elmondod, és ha emiatt nem akar veled kapcsolatot,hát hagy menjen. Sajnos sokan vannak akik a nehézségek láttán megfutamodnak, nem elég erős bennük a szeretet. Nekem pl. a gyermekem született fejlődési rendellenességgel az első éveink leginkább a kórházról szóltak. A párom kitartott,de nagyon sok olyan anyát láttam aki egyedül maradt a beteg gyermekével. Nekünk nőknek könnyebb elfogadnunk ezeket a dolgokat,nem csak a nehézséget látjuk benne. Tudom nehéz lesz neked most , de egyszer túl leszel ezen és a műtéten is.
Ezen kívül vannak olyan férfiak akikben van elég szeretet és bátorság kitartani a reménytelennek tűnő eseményeknél is. Ismerek egy srácot akinek a barátnője immunbeteg lett és meg is halt, a srác végig kitartott a lány mellett.
En mar nem szeretnek inkabb senkit. :(
Koszi a valaszokat.
Sziasztok ;(
válasza:Nézd, írtam privátban kérdező, ha gondolod beszélgessünk.
Nem tudom barátaid mennyire vannak, bár szerintem nem lehet túl sok, ha lennének, akkor nem hiszem el, hogy soha senki ne hozta volna fel a betegséged véletlenül se.
Nem muszáj egyedül lenned és szívesen beszélgetek veled barátként, ha gondolod..
Csak írj nyugodtan.
válasza:Kérdező, ne csináld ezt. Nem szabad magadba fordulnod. Tudom, hogy fáj és tudom, hogy rossz, amikor akit szeretsz, elfordul tőled. De a világ nem áll meg, mert egy barom eldobja a szerelmét, mert nem képes együtt élni a betegségével.
Nem szabad feladni :)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!