Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nem tudok felnézni a páromra, főképp az anyagi helyzete miatt. Mit gondoltok?
Kicsit bővebben is kifejteném.
Amikor megismerkedtünk egy talpraesett, kreatív, szorgalmas, jól kereső, céltudatos férfit ismertem meg benne. Azt hittem, hogy végre megtaláltam az igazit, akivel hasonlóan gondolkodunk, hasonlóak a céljaink, akinek ugyanúgy fontos a család és a gyerek, akire mindig is vágytam... Egy olyan férfit akivel bármilyen közös programot lehet csinálni, mert elég kreatív ahhoz, hogy magától is legalább egy hétvégi programot kitaláljon. (merrefelé sétáljunk... bicajozni menjünk vagy esetleg szaunába) A jól kereső azt jelenti, hogy nettó 400 ezer Ft-ot keres. (ezt mondta!) Én nagyjából elégedett vagyok a saját keresetemmel (nettó 235 ezer Ft), ezért fontos nekem, hogy a párom is 250-300 ezer Ft körül keressen, hogy a jövőt biztosítani lehessen. Házat venni, kocsit fenntartani, gyerekeket tervezni, évente egyszer elmenni nyaralni. Az első fizetésemtől kezdve, 22 éves korom óta gyűjtök! Félre ne értse senki, egy férfi pénzét sem akarom!!
És a lényeg... Kb 10 hónap után kiderült, hogy párom egyáltalán nem keres 400 ezer Ft-ot. Bevallotta, hogy kicsit túlzott amikor ezt mondta, mert hogy neki ciki, hogy hozzám képest nem keres jobban. Sőt az is kiderült, hogy valóban 150 ezer Ft-ot keres. Persze volt sírás a részéről, amikor kiderült egy elszólása miatt az egész dolog és mindent bevallott. Sajnos van olyan, amikor az apukájától kell kölcsön kérnie pl autójavításra vagy lakbérre. (mindent fele-felébe fizetünk) Azt hogy kölcsön kér, nem tőle tudom!
Ugyanakkor a szorgalmas, kreatív, talpraesett férfiből most egy kisgyerek lett, akit állandóan szólongatni kell a hétköznapokban ... Együtt élünk. A szólongatást olyan dolgokra értem, hogy rá kell szólni, hogy ne dobja már rá a vizes törölközőjét az ingjére... az inget tegye vissza a helyére, mert még felveheti, a cipővel nem mássza keresztül a házat és társai... Naponta 10x rá kell szólni, pedig nem vagyok rendmániás! Csak nem szeretem, amikor más lustasága miatt nekem több munkám lesz a háztartásban...
Hétvégi programokat sem tud magától kitalálni, nekem kell gondolkoznom azon, hogy milyen értelmes és olcsó vagy ingyenes programot hozzunk össze a hétvégére.
Kiderült, hogy egy Ft megtakarítása sincsen. Én pedig társasházban szeretnék egy lakást venni. De így hogyan tovább?? A mai napig vannak még kis titkai az anyagiakat illetően. (az előző barátnője mint kiderült az anyagai okok miatt szakított vele) Hozzáteszem, hogy azóta már próbál új munkát keresni és megcsinált egy iskolát is. Így már kereshetne 300 ezer Ft körül, de már türelmetlen vagyok, hogy mi lesz a közös célokkal, mikorra valósulnak így meg. És attól tartok, hogy ha túl sokat kell várnom arra, hogy javuljon a helyzete, a közös helyzetünk, a közös jövőképünk, akkor kiábrándulok belőle.. És a hétköznapi kis idegesítő dolgokat is nehezebben viselem, nehezebben tolerálom... (délután 15 órára hazaér és alig csinál meg valmit a háztartásban. Én több órával később érek haza és bőven van még tennivaló, a főzés az én feladatom) Lehet, hogy lehetnék hozzá türelmesebb.
1,5 éve vagyunk együtt,
28N
Azt, hogy ő 400 ezer Ft-ot "keres" azután tudtam meg, amikor már összeköltöztünk! Több hónapon keresztül nem volt szó fizetésről,anyagiakról, de előbb utóbb eljött ez a beszélgetés is. Kötetlen beszélgetés volt, nem számonkérő jellegű.
Azt hittem, hogy rendben vannak az anyagi dolgai. Hogy ezt miből szűrtem le? Abból, hogy ő is azt mondta hogy spórolós típus, szeretne lakást venni, csak kevés hitelt merne bevállalni, legfontosabb a családja és a gyermeke jövőjének biztosítása lenne. Bárhová mentünk, mindig ő fizetett mindent, sosem engedte meg, hogy fizessek valamit.(pl éjszakai fürdőzés, mozi és hasonló pár ezer Ft-os programokra gondolok) Ezért gondoltam azt, hogy minden rendben van. :(
Most talán minden összeomlott? ketten együtt kerestek 400 ezer forintot havonta, úristen, talán éppen nem haltok majd éhen. Annyi van amennyi van, abból kell boldogulni. Tegyetek félre amennyit tudtok és tervezzétek újra ajövőtöket. Kérdezem én, mi lesz majd akkor, ha változnak a dolgok, ő keres majd többet vagy te veszíted el a munkád, bármi közbe jöhet.
Amelyik nő meg pénz alapján ítéli meg az embereket inkább hagyja el a bolygót. Látásból ismerek pár primitív kancigányt akik 40-50 milliós luxusautókkal furikáznak, ezek szerint ők biztosan remek emberek. Várom megint a 0-t.
44-es
Úgy gondolom, hogy ameddig az ember fiatal, addig kell dolgoznia teljes erőbedobással. Mert még megtehetni, hogy este 6-7-ig dolgozik, nincs gyereke akihez sietnie kell haza. Én pont így tervezném. Dolgozok teljes erőbedobással 8 évig, megteszem azt amit tőlem telik, lehetőség szerint veszünk egy házat kevés hitellel, és jöhet 2 gyerek. Majd vissza a munkába, de akkor már nem szeretnék estig dolgozni mert akkor már a családom az első. És nyugodtan dőlök hátra este 9kor a kanapén, nem kell attól tartanom hogy a bank elviszi a házamat...
Ki beszélt itt 40-50 milliós kocsiról?? És ki mondta azt, hogy akinek ilyene van az remek ember??
A válaszolók zöme azért ítélkezik feletted így, mert fogalmuk sincs arról, hogy a közös élet nem a szerelmen múlik. Az egy szentimentális érzés, ami elmúlik. A hitel viszont megmarad..
Nekem az a része nem stimmel, hogy azóta kezdett lustulni, mióta kiderült ez a fizetéses stiklije..? Valószínűleg amúgy is elmúlt volna belőle ez a nagy erőbedobás, és engem ez jobban aggasztana. Meg az a rész, ahol hazudunk a másiknak, mert attól félünk, hogy a valódi önmagunk majd nem kell. Ez súlyos hiba, méghozzá jellemhiba, ami nem igazán javítható.
Jó, igazából leszarom az egészet. Ha szerinted nem keres eleget akkor dobd ki, bánom is én. Csak ne keress itt önigazolást a saját igazadra, anyagias vagy és kész. Tervezgetni szép dolog csak nem mindig úgy jönnek össze ahogy az tervezve lett. És szerintem nem azon fog bukni minden, hogy a párod 250 helyett 150-et keres, de te tudod.
Az meg az előttem válaszolónak ment.
Micsoda hülye válaszok jó ég...
Az egyik azt mondja a kérdező karrierista. Tudjátok egyáltalán mit jelent ez a szó? Na okulásul: a munkája mindenben elsőbbséget élvez, előrébb van a családnál, szerelemnél, barátoknál, egészségnél, becsületnél, mindennél. Aki nem figyelt annak szólok, hogy a kérdezőnek pont a családhoz kell a pénz! A sok karrieristázó miből él, fényt eszik?
Ha a férfi nem hazudott volna az elején a pénzről talán még nem is lett volna akadály, ha a kérdező látja rajta a törekvést, h elég pénzt szerezzen - dobpergés - a családalapításhoz! Nem luxusnyaralásról meg drága autóról ábrándozik a kérdező, hanem egy közepes polgári életről, és nem macskafarmot akar tartani, hanem gyereket szeretne.
Az aranyásózó férfiak magukból indulnak ki, mert ők úgy vannak vele, hogy 30 vagy 40 évesen jön nekik össze a gyerek tök mindegy, talán egyáltalán nem is kell nekik, nem tudják magukat egy nő helyébe képzelni. Csak jönnek a sértett dumájukkal, jön a harag, az irigység egy hatalmas cunamiként és ledönti őket a realitás talajáról. Valamiért a 35-ös válaszolónak sikerült a kérdésre válaszolnia, talán azért mert nem a saját fájdalmát kiáltotta szét, hanem logikusan gondolkodott?
Még egyszer vegyük át akkor a leckét, mert a sok egyenlőségért kiáltó férfi még mindig egy 18 éves gimis idealizmusával szemléli a világot: a házhoz, gyerekekhez pénz kell. A gyereket a nő hordja ki, ő marad otthon velük, és az sem biztos, hogy a terhesség utolsó napjáig tud dolgozni, ezért van szükség arra, hogy a férfi jól keressen, mert a nő pénze ki fog esni. Jól nem egyenlő a milliókkal, kéretik rosszindulat és gúnyolódás nélkül értelmezni a fentieket, ne jöjjön senki élettől elrugaszkodott példákkal. Ez volt az elméleti rész.
A gyakorlati része az, hogy a kérdezőnek volt egy terve, amit a barátja keresztülhúzott a titkolózásával, emiatt az egy éven belüli gyermekvállalás kitolódott. Kérem a fiatal férfiakat, akiknek a hétvégén két mozijegyet kellett kifizetniük és az a r-banc még csak le sem sz-pta őket most tegyék félre a sértettségüket és kicsit éljék bele magukat ebbe a sokkal nagyobb krízisbe. Ha még négy évet várakoznak az mínusz egy gyermeket jelent a kérdezőnek. Azt sem veszik figyelembe a hőbörgők, hogy a háztartásban sem segít a férfi csak a káoszt gyártja, szerintük ez rendben van? Most minden teher egyedül a kérdező vállát nyomja, az aranyásózó retardok szerint ugyanezt kéne csinálnia egy gyerekkel a hasában is?
Aki eddig kígyót-békát mondott a kérdezőre az próbáljon meg elvonatkoztatni a saját csalódásaitól, ne általánosságokat puffogtasson, hanem a konkrét esetről beszéljen.
Ami felett viszont nem tudok elsiklani az az, hogy a kérdező mindig azt mondja akartam, terveztem, szeretnék, E/1. Nekem úgy tűnik mintha nem egyeztettetek volna a jövőről, vagy ha beszéltetek róla talán akkor sem volt őszinte és csak bólogatott. Lehet, hogy ő még egyáltalán nem akar családot, ebben az esetben azt is számításba kell venni, hogy az idődet pocsékolod, amit semennyi pénzzel nem lehet megfizetni.
Még egy kis életbölcsesség a későn érő ifjúságnak: van az a mondás, hogy egy nő két dologért képes bármit megtenni: azért hogy legyen gyereke, és azért hogy ne legyen. Ez nem gonoszság, ez azért van, mert ez a körülmény alapvető befolyással rendelkezik egy nő életére. Ha egy nő egynél több gyereket akar, akkor azt érdemes elkezdeni 30 körül. Kérem ezt gondolják végig az anyagiasozó férfiak, hogy ebben soha de soha nem lesz egyenlőség, mert ez nem a jog és az erkölcs világa, hanem a biológiáé.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!