Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nők, el tudnátok magyarázni és megértetni az érzéseiteket, gondolataitokat?
Kedves nők!
Az utóbbi időben kiderült, hogy a szakmai sikereimből felépített önbizalmammal semmire sem megyek, mert a nők érzéseit, gondolatait képtelen vagyok értelmezni. Természetesen ezt ne hímsovinizmusnak gondoljátok. Feltehetőleg velem vannak problémák, autisztikus hajlamok, mert kiskoromban például ráztam a kezem, szerettem az ismétlődő mozgásokat, tehát bőven elképzelhető, hogy az itt felsorakoztatott kérdések és problémák másnak teljesen egyértelműek, csak nekem nem.
Miért van az, hogy ha elmondom egy beszélgetés vagy kapcsolat elején, hogy meg szoktam bántani akaratlanul embereket, és ezt ki is hangsúlyozom, ennek ellenére összejövünk és ha véletlenül, akaratlanul teszek valamit, mégis szakítás történik?
De ez olyan mértékben, hogy az illető még a beszélgetést is megszakítja velem.
Ugyanakkor tudom, hogy egy ismerkedés elején nem szabad nagyon szidni saját magunkat, mert abból arra következtet a másik fél, hogy önbizalomhiány van, így az esetek többségében előre elvágódik a beszélgetés még azelőtt, hogy kapcsolat kialakulhatna.
Hogyan kellene ezt akkor felvezetni? Nem értem.
Következő dolog: ha a megbántó fél egy szakítás után bocsánatért esedezik, akár még rózsát is visz annak, akit megbántott (akaratlanul), a másik fél miért nem tud megbocsátani? Miért kell egyből arra gondolni, hogy újra elkövetné ugyanazt a hibát a megbántó fél? Ez kicsit olyan, mintha minden bűnelkövetőt életfogytiglanra ítélnénk, mert esélye sincs megjavulni. Ezt sem értem.
Igazából azt sem értem, hogy ha valaki külön hangsúlyozza, hogy akaratlanul megbánt embereket, és látszik is rajta, hogy azért leplezni próbálja a lelki problémáit, de vannak neki, akkor a megbántás és a sérelmek ellenére miért nem lehet neki is kedvezni? Vagy legalább megtartani egy beszélgetést? Hiszen a beszélgetés lezárásával a megbántó félnek ez úgy fog lejönni, hogy ő véletlenül "kb embert ölt", ezért utálva van a bocsánatkérése ellenére.
Nők, ennyire természetes dolog nem adni második esélyt? Nektek nem fáj az, ha letörlitek, letiltjátok a másik felet?
Lehet, hogy én vagyok túl ragaszkodó, de én már azt sem tudnám letiltani, akivel 1 hetet beszélgettem és mondjuk az alatt a hét alatt megbántott.
Semmiféle rossz szándék nincs a kérdésemben, csak jó lenne, ha valaki segítene megérteni ezeket.
válasza:"Féltem a lánytól, mert véleményem szerint nem tudtuk rendesen megismerni egymást ennyi idő alatt és attól tartottam, gyereket akarna csinálni 27 évesen.
És féltem a saját anyámtól, hogy mit fog szólni, ha kiderül, hogy első találkozástól a lányhoz járok fel. "
Bocsi, de 27 évesen én is menekülnék, ha a pasim félne az anyja reakciójától, hogy mit szólna ahhoz, hogy feljön hozzám a fia. Arról már nem is beszélve, hogy a gyerekvállalás egyrészt megbeszélhető, kompromisszumot lehet keresni, másrészt bizalom kérdése, harmadrészt meg ha bizalmatlan vagy alapból, akkor húzz gumit és nem lesz gyerek...!
Itt nem a bunkósággal van baj, hanem hogy ez teljes képtelenség így felnőtt kapcsolatot építeni valakivel.
"Bocsi, de 27 évesen én is menekülnék, ha a pasim félne az anyja reakciójától, hogy mit szólna ahhoz, hogy feljön hozzám a fia. Arról már nem is beszélve, hogy a gyerekvállalás egyrészt megbeszélhető, kompromisszumot lehet keresni, másrészt bizalom kérdése, harmadrészt meg ha bizalmatlan vagy alapból, akkor húzz gumit és nem lesz gyerek...!
Itt nem a bunkósággal van baj, hanem hogy ez teljes képtelenség így felnőtt kapcsolatot építeni valakivel."
Na látod, ezért nem tudtam, mitévő legyek. Hogy kihez forduljak segítségért...
Engem piszkáltak gimiben a nők, amiért 22-23 éves koromig nem is akartam ismerkedni senkivel, most meg már az az érzésem, kissé elkéstem mindennel.
válasza:Nem késtél el semmivel, csak válj már le az anyádról, az ég szerelmére! A nászéjszakádon is ott lesz, ellenőrizni, hogy elháltad-e a házasságot???
A feladat nem az, hogy hogyan rejtsd el a problémát, hanem hogy oldd meg! Szakadj le anyuról, állj a magad lábára, és akkor nem kell félned...
válasza:Félek, hogy ha nincs senki, aki figyelne rám, akkor én tök egyedül egy albérletben méginkább depressziós leszek.
De tervezek pszichológushoz járni, mert valami ezután eltört bennem és még nem állt helyre.
válasza:Nézd, ha normális párkapcsolatot akarsz, akkor azt csak őszintén érdemes, és igen, vállalni kell, hogy a másik esetleg kinevet, de akkor az a másik nem hozzád való. Igazából onnan derül ki, hogy kivel illesz össze, hogy nem fog kinevetni, meg tudsz vele mindent beszélni.
Amúgy az érzelmeket nem lehet megmagyarázni, és nem érdekel, hogy elmondtad előre, ha megbántasz, akkor nincs második esély. Mármint ha komolyan megbántasz. ezt amit te itt írtál, még simán meg lehetett volna beszélni, ha a lány lát a kapcsolatban fantáziát.
Légy lazább, beszéljetek meg mindent és figyelj is a lányra. Védekezzetek óvszerrel amiről te gondoskodsz, és akkor megnyugodhatsz.
válasza: válasza:Miért? Mert tirpákság megbántani a másikat, ráadásul, ha tudod, hogy hajlamos vagy paraztkodni, akkor figyelj jobban.
Vagy keress fel szakembert, aki segít.
Tudod, milyen szar, mikor te semmit nem csinálsz, vagy mondasz, és a másik raondom neked esik, mert félreértett valamit, vagy csak rossz irányba néztél? Hát menjen a pokolba az ilyen, de ne az én ágyamba!
És pont nem érdekelnének a hülye rózsáid, ha az év többi napján meg attól kelljen félnem, mit tegyek, vagy ne, hogy ne bunkózz velem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!