Beleszerettem valakibe, aki még a nevemet sem tudja. Tartós párkapcsolatban élek, hogy tudnám kiverni a fejemből?

Csak látásból ismerem a férfit. Közös szórakozóhelyen látom gyakran. Annak ellenére, hogy küzdök ellene, folyton azon kapom magam, hogy agyalok róla, elképzelem, milyen jó a barátnőjének (mindketten tartós párkapcsolatban élünk). Fogalmam sincs,hogy benne elindítottam-e valamit, és ő sem tudhatja, hogy majd szétszakad a lelkem. Eleve gondolom pont nem érdekelné, ha még színt is vallanék, ráadásul ez meg sem fog történni, mert nekem is párom van, és tartozom neki annyival, hogy egyenes legyek vele szemben. Szóval nem akarom megcsalni, nem is lennék rá képes, de soha nem hittem volna, hogy valaha így megveszek valakiért, aki nem a párom. Emészt a lelkiismeret furdalás, amiért így érzek. Érzéseimhez biztosan hozzátesz még az is, hogy párom ellustult a kapcsolatban, amit már jó fél éve mondok neki, de egy-egy kifakadásomat 1 hetes összeszedése követi, azután pedig megy a mókuskerék ugyanúgy. 8 éve vagyunk együtt, a párommal az égvilágon semmi baj nagy általánosságokban, szorgalmasan dolgozik, felesben visszük a háztartási munkákat stb., de jelenleg úgy érzem, lakótársam ő... Tudja ezt ő is, sokszor elmondtam neki, de a helyzet változatlan maradt.

Hogy legyen jobb a helyzetem? Csak emésztem magam, és gyakran fantáziálgatáson kapom magam.