Kedves férfiak?

Előbb a kérdés második felére: nem vagyok kapcsolatban, és totál ismeretlen lányok képeit/profilját nem nézegetem. Az ismerős lányok ha tesznek fel képet (pl. nyaralásról, diplomaosztóról stb.), akkor megnézem, és ennyi.

A kérdés első felére: az említett férfi valószínűleg gyáva élőben nézegetni őket, marad az internetes stalking. Nem biztos hogy féltékenynek kell lenni, de meglehetősen érdekes a jelenség.

Én férfi vagyok, és azt gondolom, bármi lehet. Lehet, hogy hiányzik valami a szexuális életéből, de az is lehet, hogy csak izgalmasnak találja a lányokat. A Playboyt ezrek olvassák, mert szép lányokat élvezet nézni. És az is lehet, hogy nosztalgiából: kezdi érezni, hogy mi az ami most már kimarad az életéből.

Nem kell rögtön ijedezni, de kicsit oda kell figyelni.

Elég infantilis embered van, ha 44 évesen ilyennel tölti az idejét... gyereketek nincs? Az sokkal jobb program, mint ismeretlen nőket nézegetve markolászni a farkát.

Nem fog nekik írni, kiröhögnék - nem a kora miatt, attól bármi lehetne, csak annyira szánalmas.

Én nem nagyon látok cicis képeket, de hát én nem is keresem, a face alapból nem szexpartner kereső, ezt kb minden, 80 feletti IQ-ju tudja is.

Vicces, hogy az egyetlen 100%-osra értékelt választ, egy nő írta. Egy férfiaknak szóló kérdésre. Ti nők mindig helyeseltek, hogy bizony a férfiak máshogy gondolkodnak. De nagyon kevés nő van, aki ezt nemcsak mondja, hanem meg is érti.

A kérdésre: én elkalandozok néha a fiatal nőismerőseim fényképeire, néha onnan az ismerősök ismerőseire, de inkább szörnyülködésnek. Körülbelül úgy, hogy hát igen, fizikailag visszecserélném a 20 évvel ezelőtti magamat, de a mostani gondolkodásomat, lelkemet köszönöm, nem adom. De ez nem mindennapos.

Az hogy helyieket néz, lehet egyszerűen azért, mert ő is az ismerősök ismerőseit nézi.

Ha mindennapos akkor nekem az azt jelentené, hogy unom a monogámiát, vagy gond van a párkapcsolatomban. A kettő nem ugyanaz!!! De ez én vagyok, a férjed lehet egyszerűen csak valami szexuális fantáziáját éli ki. Ha direkt helyieket keres, akkor lehet hogy akar is csinálni valamit. Vagy csak úgy izgalmasabb, a "szomszéd lány" izgalmasabb effektus akkor is működik, ha szó sem lehet semmilyen kapcsolatról.

Lehet nem gond ez, de én a helyedben megbizonyosodnék erről, vagyis beszélnék vele. Ha ő is nyitott rá. Ha gond van, akkor sem hiszem hogy a féltékenykedés lenne a jó megoldás, inkább csinálj meglepőt, rakjál még rá egy lapáttal.

40 fölött minden férfi gazfickó- mondta Bernard Show. Tapasztalatom szerint nem ennyire egyértelmű a helyzet. Ám a korrekt válasz érdekében ismerni kellene a teljes hátteret. Az ilyen korú félrelépések mögött ugyanis javarészt lelki okok húzódnak meg. Erősen degradáló kifejezés a "kapuzárási pánik", és korántsem fedi a valóságot. Legtöbbször egyáltalán nem erről van szó.

Jó esetben a 40-es férfi révbe ért. Egzisztenciális biztonságban, boldog (legalábbis harmonikus) családi háttérrel rendelkezik. A gyerekei is nagyobbacskák már. Megvan tehát mindene. És ez baj. Baj, mert a férfinak szüksége van arra, hogy szükség legyen rá. Lételeme a küzdelem, akkor tud igazán férfi lenni. Nem véletlenül volt évezredeken át családfenntartó szerepben. Mára ezt a szerepét szinte teljesen elveszítette, sok esetben a nő többet keres, mint ő, remekül elballag a háztartás az ő hathatós segítsége nélkül is. Ez rendkívül frusztráló a számára. Ha szerencséje van, kertes házban laknak, ki tud találni egy házfelújítást, átalakítást, korszerűsítést, stb, amivel megszerezheti magának legalább az érzetét a szükségességének. De ezt kevesen mondhatják el magukról, a legtöbben társas lakásokban vegetálnak, és legfeljebb a kocsi lecserélése ad némi célt a házaspár életének. Vagyis nincsenek közös célok, nincsenek közös küzdelmek. Valamikor vállvetve indultak neki az életnek, egymást segítve győztek le minden akadályt, s jutottak előre lépésről lépésre. És ez csak egyetlen egy a tucatnyi lelki okból, amit a nők, ha ezer évig élnek, sem fognak megérteni, mert ők máshogy vannak bedrótozva. Nekik evolúciós okokból a biztonság, az állandóság a fontos.

Na, de elkanyarodtam a konkrét kérdéstől.

Mint mondtam, annyira nem sötét a helyzet. Részint azért, mert noha a férfi lételeme a küzdelem, szereti a kényelmet. A párkeresés (lett légyen akár szeretői, vagy alkalmi kapcsolatról) kényelmetlen állapot. Hatalmas lelki viharok, reménykedés, csalódás, szerelmi fellángolás, stb kíséri, és ez nagyon sok esetben módfelett erős visszatartó erő. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Evolúció bácsi mesterkedései folytán kétféle alapvető férfitípus fejlődött ki, és nem tudhatjuk, hogy kérdező férje melyik csoportot képviseli. Szintén evolúciós okokból az is visszatartó erő tud lenni, ha lányos apukáról van szó. Az állatvilágban remekül megfigyelhető, hogy egy hímnek ivarzási időn kívül is napi szinten információra van szüksége az őt körülvevő nőstények státuszáról. Egy lányos apa nem nézheti meg az utcán a csajokat. Ő sok esetben az internetről szerzi be ezt a fontos infót. Nem azért, mert kezdeni akar vele valamit, hanem azért, mert ez atavisztikus beidegződés. Azt is hiba lenne figyelmen kívül hagyni, hogy a női test módfelett nagy esztétikai élményt tud nyújtani. Az ember pedig szereti a szépet. Sokan pusztán ezért is nézegetnek csajos oldalakat.

Háború és béke terjedelmű regényt lehetne erről írni. Pro és kontra oldalról is.

Ha van kedved, kérdező, írj privit és megbeszéljük részletesebben.