Mennyire lehet komolyan venni egy fiatal lányt?

én 29 éves vagyok,ő pedig 19.

interneten ismertük meg egymást,és egymásba szerettünk.. álomszerű volt az egész. nem tudnám egyik eddigi kapcsolatomhoz se hasonlítani amit érzek,és átélek vele. különleges érzés.

álomszerű. és nem akarok felébredni azt érzem.

és ez eddig működött is,de olyan mintha ő csak azt szeretné ami most van,és nem szeretné elkötelezni magát.

Néha úgy ír,mintha csak a haverja lennék,már mint stílusra. gyakran elfoglalt. tanul amit megértek,de amikor velem ír,akkor se érzem azt,mint az elején,hogy minden figyelmével rám koncentrál. ezt többször szóvá tettem neki,hogy zavar,de azt mondta én vagyok a legfontosabb,és ne gondolkodjak túl sokat ilyeneken. például azt is megbeszéltük karácsonyt nálunk tölti,5-6 napot ünnepekben.. de már ezen is variál,hogy inkább semleges helyszínen találkozzunk csak kettesben. 2-3 napot. jövőre érettségizik,és már többször írta,lehet abba kéne hagynunk,mert nem lesz rám sok ideje. arra kért szakítsunk,vagy szüneteljünk amig tanul,é utána pedig újra kezdjük. bele mentem,de pár nap után újra rám írt,hogy hiányzom neki,nem birja ki,és folytatni szeretné velem. napi szinten beszélünk,meg minden de hiányzik,távolinak érzem őt magamtól. és utána érettségi után egyetemre megy,de azt mondta akkor több ideje lesz rám,addig birjam ki.. szerintetek ilyenkor érdemes várni? a másikra. vagy csak üres ígéretek? szeretem nagyon,de sokszor azt érzem sose lesz közös életünk így.